Csángóföldről, közel 40 faluból érkezhet levélszavazat, magyarul írni és olvasni nem tudó lakosoktól
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, március 11-én tartotta közgyűlését Bákóban, ahol az április 3-i magyarországi szavazásról is beszélt Pogár László, az MCSMSZ elnöke által, aki a bákó-megyei RMDSZ elnöke is egyben. A szervezet elnöksége a csángó falvak magyar tanárainak kiadta feladatként, hogy gyűjtsék a levélszavazatokat, majd szállítsák be Bákóba az MCSMSZ székházába, és onnét majd az elnökség viszi be a csíkszeredai konzulátusra a tanároknak leadott borítékokat. Csángóföldön, 2021 szeptemberétől havi 50 lei ösztöndíjat kapnak a magyarul tanuló általános iskolás gyerekek és ingyen éttermi ebédet, míg a csíkszeredai kollégiumban lakók havi 200 lei-t és ingyen lakhatnak a közelmúltban megépült bentlakásban, amihez hasonló nemigen létezik Magyarországon, annyira extrán felszerelt. Az idősebb korosztályt, hagyományőrző programokkal, kirándulásokkal és egyéb szociális juttatásokkal igyekeznek megnyerni, hogy Orbán Viktorra és a Fideszre szavazzanak. Jelenleg, egy Magyarországról Moldvába ideiglenesen kiköltözött általános iskolásoknak magyar nyelvet vagy zenét tanító tanár, akár 300 – 350 ezer forintnak megfelelő leit is kézhez kaphat havonta, az anyaországi tanárokkal ellentétben. Még a Fekete–tenger partjáról, a Konstancától kb.: 20 kilométerre lévő Oituz (Ojtoz) településről is érkezhetnek szavazatok, ahova az I. világháborút követően települtek lujzikalagori csángók, akik ott kaptak földet a román államtól.
Az 1950-es években szűnt meg teljesen a Bákó környéki falvak állami iskoláiban a magyar nyelvű oktatás. Ezt követően a helyi iskolákban, minden tantárgyat csak román nyelven tanulhattak az akkori gyerekek, akik mára közel 80 évesek lehetnek. Ez a korosztály még egész jól beszéli a magyar archaikus nyelvet, többségük viszont, soha nem járt a faluján kívül, max.: csak a 20 – 30 kilométerre lévő környező településeken. Tehát, csak térképről vagy képeslapról ismerhetik Budapestet, viszont Orbán Viktorról és pártjáról, még ennyi fogalmuk sincs.
A 30 – 60 éves korosztály, már egyáltalán nem tud magyarul írni és olvasni, így az MCSMSZ segített nekik a regisztrációban, hasonlóan, mint az internetet nem használó idősebb korosztálynak. Nem kell sokat gondolkodni a levélszavazatokkal kapcsolatban azon, hogy a magyar nyelvet tanuló gyerekek szüleiknek és nagyszüleiknek, mit ajánlottak az illetékesek, hogy kire is tegyék az „X”-et.
A szülőket, azzal próbálják megnyerni, hogy Orbánra és a pártjára szavazzanak, mert az ő jóvoltukból kaphatják a következőket a gyerekek: étteremben főzött ingyen ebéd, ösztöndíj, extra körülmények között zajló nyelvi oktatás, valamint ingyenes kirándulások és táborozások.
A legkeletibb csángó faluban: Magyarfaluban (Arini), ahol Pogár László az MCSMSZ elnöke él, a 2002-es népszámláláskor 4-en vallották magukat magyarnak és 5-en csángónak. Hasonló adatok voltak a többi faluban is, tehát a többség románnak vallotta magát. Azonban mára, aki csak tehette felvette a magyar állampolgárságot. Rendszeres kitelepülések voltak az érintett falvakban, ahol segítettek a magyarul írni és olvasni nem tudó érintetteknek kitölteni az állampolgárság felvételéhez szükséges nyomtatványokat. Ez a projekt, már évekkel korábban elkezdődött, állítólag azért, hogy minél több embert megnyerjenek helyben, hogy éljenek a lehetőséggel. Persze, a magyar kormány részéről, elsősorban arra irányult a dolog, hogy ezeket az embereket rávegyék majd arra, hogy szavazzanak.
Az MCSMSZ által a 2000-es évek elején kezdődött meg Csángóföldön a magyar nyelv tanítása, először iskolán kívüli oktatás keretében, később azonban sikerült a román állami iskolákban is helyet kapniuk, ahol, mint idegennyelvet tanulhatják a gyerekek a magyar nyelvet. 2012-ben, a Fidesz elvette az oktatási programot az MCSMSZ-től, mivel súlyos szabálytalanságokat állapítottak meg náluk, amit a magyar kormány megbízásából a Teleki Alapítvány vizsgált ki részletesen. Közülük, néhány komolyabb:
– 2010-ig, közel 40 millió forint adósságot halmoztak fel, azonban erről nem tájékoztatták Magyarország kormányát. Ennek ellenére, 2011-ben több alkalommal is, működési támogatás kiegészítésére kértek plusz pénzt.
– A számlákat nem érvénytelenítették, így joggal felvetődött, hogy kettős finanszírozást folytatnak.
– Óvodai oktatási – programot működtettek a Hegyeli és a Solomon családból kikerülő 4 – 5 gyereknek. Erre Bákóban, külön béreltek egy lakást, a gyerekekre pedig Pogár László testvére, Pogár Gabriella felügyelt, mint nevelő. (Ekkor, az érintett családok családfői, vezető beosztásban dolgoztak az MCSMSZ-nél, azonban 2012-ben mindannyian lemondtak azt követően, hogy súlyos szabálytalanságok derültek ki velük kapcsolatban.)
– Az MCSMSZ-nek az adó- és járuléktartozásai is felhalmozódtak, volt olyan, hogy hónapokig nem kaptak az alkalmazottak fizetést.
– Nem volt vagyonleltáruk, valamint a könyveléssel kapcsolatos dokumentumokat nem megfelelően vezették.
– 2008 – 2010 között, közel 19 millió forintot számoltak el üzemanyagra, ami azt jelenti, hogy egy hónapon át, a vasárnapok kivételével minden nap, minden autójuknak 380 kilométert kellett volna megtenni.
A 2012. évi közgyűlésen nagy felháborodás közepette úgy választották meg Pogár Lászlót az MCSMSZ elnökének, hogy mikor kiderült, milyen súlyos anyagi hiányosságaik vannak, a csángó falvak a delegáltjai, tüntetőleg kivonultak a teremből. Kb.: a megjelentek egyharmada maradt bent a teremben (kb.:15 fő), ők választották meg Pogár Lászlót, akinek hamarabb felépült a kétszintes háza, mint a szomszédságukban lévő magyar iskola, amire évekig gyűjtötték a pénzadományokat.
A 2013-as tanévtől a Romániai Pedagógus Szövetség vette kézbe a csángóföldi oktatást, amit Pogár László és csapata folyamatosan fúrt, amiről alább láthatnak egy kisfilmet is. Mivel, Pogár Lászlónak nem volt munkája és nem kapott az MCSMSZ a Magyar Államtól semmi támogatást, így lakóhelyén, Magyarfaluban, évekig mezőgazdasági munkát kényszerült végezni: szántott – vetett – aratott. Pogár László és csapata odáig harcolt az igazáért, hogy 2012-ben még Tusványosra is elmentek és próbáltak Németh Zsolttól magyarázatot kérni arra, hogy miért nem kaphatnak ők támogatást? Valószínű, nem értették az illetékesek a probléma tárgyát!
(26:50 perc)
Három éve, ismét az MCSMSZ-hez került a csángó oktatási program, amit a nemzetpolitika is támogatott, Potápi Árpád irányításával együtt. Iskolakezdés előtt pár hónappal, Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke (Kövér László megbízásából), Pogár Lászlóval járta a csángó falvakat, tájékoztatva éppen a településen lévő tanárokat, hogy újra az MCSMSZ-hez kerül az oktatás szeptembertől, amit vegyenek tudomásul. Mint köztudott, Edvi Péter, nagyon jó barátja Kövér László házelnöknek, továbbá: Pogár László testvére, Pogár Róbert – Murakeresztúr egykori katolikus papja is, aki levetette a reverendát azt követően, hogy kiderült róla, hogy 3 gyermeket is nemzett egy asszonynak. Ezt követően, Pogár Róbert a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnál került alkalmazásba, majd pedig, Murakeresztúron indult polgármesternek.
Jelenleg, közel 40 településen zajlik az MCSMSZ által magyar oktatás, ami kiterjed a hagyományőrzésre is. Edvi Péter kereste meg Járai Zsigmond egykori pénzügyminisztert, hogy segítsen már rendet tenni a csángó ügy tájékán. Járainak, csángó ügyben sikerült eljutni Orbánig, persze nem véletlenül nála kopogtatott, mert mint kiderült, a pusztinai születésű dr. Nyisztor Tinka néprajzkutató, Lévai Anikónak a bérmakeresztanyja. Orbán, végül rábólintott az ügyre, és kinevezte a csángó program felügyelőjének Járai Zsigmondot.
Járai és Pogár László korábbi nyilatkozataiban olvasható, hogy számos településen építettek 60 – 80 millió forintból új házakat oktatási célra, az MCSMSZ korábbi tulajdonaiban lévő ingatlanokat pedig úgy felújították, hogy európai színvonalúak lettek, minden szempontból. Csak 2021-ben, 1,5 milliárd forint landolt az MCSMSZ-nél, míg 2010-ig, kb.: évi 150 millió forintból gazdálkodtak.
A magyar kormány a csángók gazdaságfejlesztési programját is támogatja, így több ezer gazdálkodó juthat támogatáshoz, a Székelyföldön élőkhöz hasonlóan. Tehát, a gazdálkodó csángók részéről ezresével érkezhetnek levélszavazatok.
