Törvénymódosítás: növelték a tantestületek és az igazgatók hatáskörét

Az Országgyűlés kedden elfogadta a köznevelési törvény módosítását, aminek értelmében ezentúl könnyebb lesz sztrájkolni az iskolákban, a tantestületeknek nagyobb beleszólásuk lesz az igazgatók kinevezésébe, az igazgatóknak pedig nő az önállósága.

A Fidesz korábban kvázi ellehetetlenítette, hogy a tanárok sztrájkolni tudjanak. A most elfogadott törvényjavaslat „eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat”, ugyanakkor azt is meghatározza, hogy az iskoláknak milyen feladatokat kell ellátniuk egy esetleges sztrájk alatt.

A törvénymódosítás szerint az iskoláknak biztosítaniuk kell a gyermekfelügyeletet 7-15 óra között, a kollégiumok működését, az étkeztetést, illetve a sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek felügyeletét is. Amennyiben a sztrájk az érettségi vizsgát megelőző 90 napban 5 munkanapnál tovább tart, abban az esetben a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő órákat is meg kell tartaniuk.

Nagyobb önállóságot kapnak a tankerületek által fenntartott iskolák igazgatói. Kinevezésekkel, felmondásokkal és bérekkel kapcsolatos döntéseket továbbra is a tankerületi vezető egyetértésével hozhatnak, viszont a tankerület csak akkor tagadhatja meg ezeket a döntéseket, ha jogszabályellenesek vagy nincs rájuk pénz.

A tantestületeknek is jelentősen nagyobb beleszólásuk lesz az iskolák működésébe. Ezentúl a tantestületek fogadják el a pedagógiai programot, az iskola szervezeti és működési szabályzatát és az éves munkatervet is. Befolyásuk lesz az igazgatók kinevezésébe is, a tantestületek véleményezhetik a jelentkezők vezetői pályázatát, a kinevezés előtt pedig a fenntartónak ki kell kérnie a véleményüket.