Az őszi, szemeszternyitó Közéleti Akadémia első vendége Bárándy Péter, a korábbi Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere volt, aki csütörtökön este szinte teltház előtt tartott előadást a városháza dísztermében az alkotmányról – a jelenlegi lebontásáról, az új megalkotásáról, és arról, minek kellene benne szerepelnie. Az érdekfeszítő, de mégis elméleti előadás után a volt igazságügyi miniszter több, gyakorlatias és aktuális történéseket érintő kérdést kapott a közönség soraiból, például a batidai kastélyt illetően is.
„Mikorra várható, hogy a hatvanpusztai és a batidai kastély belülről is látható legyen, mivel közpénztemető mindkét ingatlan?” – tette fel a kérdést a tegnapi előadás hallgatóságának egyik tagja.
Bárándy Péter válaszában kifejtette: a lopott vagyonok lefoglalásával nem szabadna késlekedni, ezeknek már most meg kellene, meg kellett volna történniük.
„Van olyan volt kormánytag, akinél fénykép van a korrupcióról. Arról, hogy ki látja vendégül: az, aki előtte pénzt kapott. Hát, itt nagyobb intenzitású előrehaladás lenne indokolt” – fogalmazott a közvagyon visszaszerzésével kapcsolatban. Hangsúlyozta, mindennek természetesen a jogállam keretein belül kell történnie, vagyis az eljárási szabályok, korlátok – és az ízlésbeli szabályok – betartásával. Ez utóbbival Fásyné vezetőszáron való elvezetésére utalt, amely véleménye szerint nem lett volna szükséges, és az illető emberi méltóságába gázolt.
A volt igazságügyi miniszter szerint valóban vannak bonyolultabb ügyek, melyek feltárásához 6–8–10 év is kell, de vannak „nagyon egyszerű lopások is, melyeket ez a bűnszervezet végrehajtott”. Kifejtette, a bonyolultabb, hosszabb ügyeknél is lehetne, illetve kellene már most is kényszerintézkedéseket foganatosítani.
Tehát mi lesz Hatvanpuszta sorsa? Hát, őrizetbe kell venni először Hatvanpusztát
– fogalmazott képletesen, majd hozzátette: „aztán lehet továbbmenni a személyi felelősség jogerős kimondásáig”.
Közben hangsúlyozta, itt nem államosításról van szó a szó kommunista értelmében, mert az azt jelenti, hogy a magánszemély által létrehozott vagyont veszik el. A mostani helyzet nem ez, most a vagyon visszaszerzéséről van szó:
„Amikor a lopott közvagyont visszaveszi az állam, akkor ez nem „államosítás”, hanem a lopott tárgyak és értékek visszaszerzése. Ne használjuk itt az államosítás szót!”
Az alaptörvény nem legitim, az új alkozmányhoz „felsőházat” hozna létre
Bárándy ezt megelőző, érdekfeszítő előadása arról szólt, mi a probléma a jelenlegi alaptörvénnyel, miért szükséges azt fölszámolni – ezek között leghangsúlyosabban a legitimitás problémáját emelte ki a volt igazságügyi miniszter. Közben utalt a szöveg jogtechnikai „borzalmasságára” is.
Kitért a különleges jogrendekre, mint a veszélyhelyzeti és válsághelyzeti kormányzás, és kritikát fogalmazott meg a jelenlegi kormánnyal szemben is, amely szerinte úgy hosszabbította meg a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, hogy annak már nincsenek meg a feltételei.
A jogtudós részletesen beszélt arról is, hogyan képzeli el az új alkotmány megszületésének folyamatát és technikáját, melyet arra méltó és hozzáértő jogászoknak kell megfogalmazniuk, a népnek pedig a folyamat végén népszavazással jóváhagynia. Bárándy egy kvázi „felsőházat” hozna létre, ahol a hivatásrendek – szakmák, társadalmi csoportok – képviselői határoznák meg az új alkotmány fő irányvonalait.
Kiemelte, hogy az új alkotmánynak világnézetileg semlegesnek, történeti hivatkozások tekintetében visszafogottnak kell lennie, ki kell mondania olyan alapjogokat, mint az emberi méltóság és szabadság, ki kell térnie a hatalommegosztásra, arra, hogy az állam köteles eljárni alapjogi kérdésekben. Az új államforma pedig újra a „köztársaság” kell hogy legyen, és fontos a kétharmados rend szabályozása, hogy ne adhasson lehetőséget többé visszaélésekre.
Szerinte mindez nem egy néhány hónapos, hanem másfél-két éves folyamat kell, hogy legyen – ha jól csináljuk,
addig el kell lenni a mostani szörnyeteggel.
Bárándy előadásában kitért még az Alkotmánybíróság összetételére és hatásköreire is, kiemelve: nem szabad hagyni, hogy arra méltatlan személyek kerüljenek be a testületbe, amire korábban több példa volt.
Az előadás után feltett számos kérdés között elhangzott az is, mit tart Bárándy a jelenlegi hatalom legnagyobb kihívásának; mi a véleménye a legfőbb ügyész személyére tett javaslatról; Magyar Péter javaslatáról a képviselők mentelmi jogának eltörlésére; arról, okozhat-e jogi vagy erkölcsi dilemmát az újonnan megválasztott alkotmánybírákban, hogy az Alaptörvényre kell fölesküdniük, és jó ideig ez alapján kell majd dolgozniuk; valamint hogy milyen választójogi törvényt tartana jónak, arányosnak; illetve hogy az új alkotmány hogyan szabályozhatná a mesterséges intelligenciát, korunk nagy kihívását.
Utóbbira Bárándy kifejtette:
„A mesterséges intelligencia egy műszaki cikk. Az az alkotmányban természetesen benne van, hogy bármilyen eszközt mivel szemben nem szabad alkalmazni, vagy minek az érdekében lehet alkalmazni. Ez nyilvánvalóan a mesterséges intelligencia használatára is igaz. Ha azt mondom, hogy a legalapvetőbb alkotmányossági gyökér – bázis, szív – az az emberi élet, szabadság és méltóság, ezzel tulajdonképpen a mesterséges intelligencia mikénti alkalmazására is kiható rendelkezést hoztam”. Hozzátette, maga is félelemmel tekint arra, hogyan szabadulhat el ez az eszköz:
Ez veszélyesebb fegyver, mintha a megbízható polgárembernek lenne egy önvédelmi fegyvere.
A Közéleti Akadémia következő előadása október 29-én lesz, akkor Kapu Tibor előadását hallgathatják majd meg a résztvevők. A novemberi, szemeszterzáró előadásra pedig a Vidéki Prókátor néven közismertté vált ügyvéd, Fülöp Botond érkezik majd.
Hozzászólások lezárva.