Közoktatás: nyílt pályázatokon választják ki a tankerületek vezetőit – videó

Átfogó szerkezeti átalakításról döntött a kormány a köznevelés irányításában: 2027-től megszűnik a Klebelsberg Központ középirányítói szerepe, az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül. A bejelentés szerint a tankerületi igazgatói posztokat nyílt pályázaton töltik be, miközben az átvilágítás súlyos pénzügyi és működési problémákat tárt fel az iskolafenntartó rendszerben.

A kormány szerdai ülésén döntött a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer átfogó átalakításáról – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán. Az elképzelések szerint a Klebelsberg Központ a jövőben már nem középirányító szervként működik, hanem kutató, fejlesztő és szakmai háttérintézményként folytatja tevékenységét, míg a köznevelés irányítása 2027. január 1-jétől közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az átalakítás célja nem pusztán az intézményrendszer átszervezése, hanem az oktatás mindennapi problémáinak kezelése is. Mint fogalmazott, azt szeretnék elérni, hogy minden tantárgyat szaktanár oktasson, szükség esetén rendelkezésre álljanak gyógypedagógusok, az iskolák gyorsabban juthassanak hozzá a működésükhöz szükséges eszközökhöz, ne a szülőknek kelljen felújítaniuk az intézmények mosdóit, és a pedagógusok szakmai meggyőződésük szerint, félelem nélkül taníthassanak.

A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy augusztus 20-án valamennyi tankerületi igazgatói pozíciót nyílt pályázaton hirdetik meg. Az új rendszerben a polgármestereket is bevonják a kiválasztási folyamatba, a vezetők pedig a korábbi gyakorlattól eltérően nem határozatlan időre, hanem öt évre kapnak megbízást. Azt szeretnék, hogy a legjobb szakmai programmal, valódi vezetői elképzelésekkel és bizonyítható eredményekkel rendelkező személyek kerüljenek ezen központok élére.

A változtatások szükségességét a minisztérium elmúlt két hónapban lefolytatott átvilágítása is megalapozta. Magyar Péter szerint a vizsgálat során a vártnál is súlyosabb problémákra derült fény, többek között arra, hogy egyes tankerületek a bérekre és személyi juttatásokra elkülönített forrásokhoz is kénytelenek voltak hozzányúlni a napi működési kiadások finanszírozása érdekében. Hozzátette, az oktatási rendszer működését jelenleg több ezer nyugdíjas korú pedagógus munkája is nélkülözhetetlenné teszi.

A miniszterelnök szerint csak 2025-ben több mint 27 milliárd forint rendkívüli támogatást kellett biztosítani a tankerületek számára, hogy ki tudják fizetni az iskolák közüzemi számláit. A miniszterelnök kiemelte, hogy míg sokszor a tankerületek 1 millió forintos beszerzésről sem dönthettek önállóan, addig a költségvetési felügyelő többmilliárdos átcsoportosításokról csak később szerzett tudomást. Sőt, ilyen átcsoportosításoknál volt, hogy a szempontokat sem tudták elmondani.

A kormány korábban már új vezetőt nevezett ki a Klebelsberg Központ élére: Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter múlt héten bízta meg Sinka Editet a szervezet irányításával. A kabinet korábban arról is döntött, hogy felülvizsgálják a Klebelsberg Központ működését, felmérik a köznevelési intézmények gazdasági és személyi helyzetét, valamint nagyobb beleszólást biztosítanak az iskolaigazgatóknak a tankerületi döntésekbe.

Lannert Judit időközben posztjában leszögezte: az átvilágítás azt is feltárta, hogy a központosítás nem tette hatékonyabbá a rendszert, sőt. Nem gyorsultak a folyamatok, nem javult a gazdálkodás, nem valósultak meg időben a szükséges felújítások. Közben tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák.

Hozzátette adatokra épít oktatásirányítás lesz a jövőben, mely csökkenti a felesleges bürokráciát, visszaadja az intézmények szakmai mozgásterét, és minden döntésnél a gyermekek érdekeit tekinti elsődlegesnek.