Mártélyi pontyból főzött halászlevet a vásárhelyi csapat az algyői halfesztiválon

Szombaton rendezték meg az V. Gyevi Halfesztivált az algyői szabadstrandon. A részt vevő 38 csapat egyike a vásárhelyi volt. A csapat szakácsa mártélyi pontyból készített halászlevet.

A fesztiválra népes csapattal érkeztünk, és természetesen halászlevet főzünk. Ez egy hagyományos recept alapján készülő étel, amelynek fortélyait még akkor tanultam meg, amikor a halászati termelőszövetkezetnél dolgoztam. Az ottani halászoktól lestem el a halászlékészítés minden fontos részletét – mondta a vásárhelyi csapat szakácsa, Lermán Lászlóné.

Katika néni azt mondta, hogy különleges titka nincs a receptnek, éppen az egyszerűségében rejlik az értéke. A régi halászok hajnalban kimentek a Tisza partjára, hálóval vagy varsával halat fogtak, majd a friss zsákmányból gyorsan elkészítették az ebédet. Ha volt kéznél hagyma, paradicsom és paprika, azokat beletették az alaplébe, felforralták, majd hozzáadták a halat, megszórták pirospaprikával, és már készen is volt a halászlé.

– A most készülő ételhez 16 kilogramm pontyot használunk fel, amelyből körülbelül 40–50 ember tud jóllakni. A halat egy mártélyi halásztól vásároltam, aki kiváló minőségű, tiszai halat árul. A halászlé készítése során a legfontosabb, hogy a halat ne főzzük túl, de természetesen az sem jó, ha nem készül el megfelelően. Amíg a hagymából és a fűszerekből készülő alaplé rotyog, addig nyugodtan lehet más teendőkkel foglalkozni. Amikor azonban a hal a bográcsba kerül, már folyamatos figyelmet igényel az étel. A jó halászlé egyik legfontosabb titka éppen ez: a megfelelő időzítés és az odafigyelés – sorolta.

Persze nem csak a vásárhelyiek csapata szorgoskodott a bográcsok környékén, hiszen az V. Gyevi Halfesztivál egyben a Tisza menti települések találkozója is volt.

– A Gyevi Halfesztivál mára kettős rendezvénnyé vált, hiszen a program részeként a Tisza menti települések találkozóját is megszervezik. Ez utóbbi immár harmadik alkalommal valósul meg. A fesztivál ötlete szinte magától értetődő volt, hiszen Algyő az elmúlt tíz évben jelentős pályázati és saját forrásokat fordított a Tisza-part fejlesztésére. Miután az infrastruktúra megújult, természetes igényként merült fel, hogy a területet különböző közösségi programokkal is megtöltsék. Olyan rendezvényt szerettünk volna létrehozni, amely szorosan kapcsolódik a Tiszához. Algyő hosszú időn keresztül halászfalu volt, így egyértelműnek tűnt, hogy a halat és a hozzá kapcsolódó gasztronómiát állítsuk a középpontba – mondta Molnár Áron, Algyő polgármestere.

A szervezőket az is ösztönözte, hogy a nagy múltú szegedi halfesztivál megszűnésével úgy érezték, van létjogosultsága egy hasonló eseménynek a térségben. A rendezvény egyik célja az is, hogy erősítse az algyői halászlé ismertségét és sajátos karakterét.

– Szeretnénk meghatározni és erősíteni az algyői halászlé brandjét. Ebben fontos szerepe van az algyői halászcsárdának is, amely országosan ismert. Az algyői halászlé egyébként némileg különbözik a szegeditől, így saját egyéniséggel rendelkezik – tette hozzá.

A Tisza menti települések találkozójának szintén fontos üzenete van. A szervezők szeretnék Algyőre hívni azokat a településeket, amelyek valamilyen módon a folyóhoz kötődnek, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy bemutassák a folyóhoz kapcsolódó hagyományaikat, értékeiket, valamint azt, miként hasznosították a folyó adta lehetőségeket a múltban és a jelenben. A fesztivál évről évre növekszik. A szervezők szerint az idei rendezvényen a tavalyinál is több résztvevő és főzőcsapat jelent meg. Mintegy 38–40 csapat méretteti meg magát, bár a hangsúly nem elsősorban a versenyen van.

A találkozóra elsősorban Tisza menti települések érkeztek. A résztvevők között megtalálhatók voltak többek között Szeged, Hódmezővásárhely, Dóc és Csanytelek képviselői is. Rajtuk kívül meghívást kapott a közeli Sándorfalva, valamint a délvidéki testvértelepülés, Martonos, amely szintén a Tisza mentén fekszik. A fesztivál így egyszerre szolgálja a hagyományőrzést, a gasztronómiai kultúra bemutatását és a Tisza menti közösségek kapcsolatainak erősítését.

– Vegyes halászlevet fogunk főzni, harcsából és pontyból. Emellett készül sült ponty, harcsa és amur is. A halételek mellett tarját sütünk, a gyerekeknek pedig csirkét készítünk – mondta a meglehetősen szokatlan, fával működő kályhát is használó Algyői Harcsapat vezetője. Teres Tamás hozzátette, hogy a halászlének van egy kis különlegessége is.

– Mi ugyanis úgynevezett batyus halászlevet főzünk. A batyu lényege, hogy levesbetétként tésztába forgatott, hagymán pirított halikrát készítünk, amelyet külön alaplében főzünk meg. Ezt aztán a hal mellé lehet tálalni. Nem egészen olyan, mint a bajai halászlé, de valamelyest hasonlít rá. Nem a hagyományos gyufatésztáról van szó, hanem egy egészen más megoldásról. Egyszer már készítettünk ilyet a testvértelepülésünkön, Martonoson, ahol nagy sikert aratott, második helyezést értünk el vele. Reméljük, hogy most is jól fog sikerülni. Számunkra azonban nem a verseny a legfontosabb. Inkább az, hogy a csapat együtt legyen, jól érezzük magunkat, és hogy barátok, ismerősök, sőt akár teljesen ismeretlen emberek is betérjenek hozzánk egy tányér ételre. Lesz ugyan zsűrizés, de szerintem a legjobb zsűri mindig az, aki odajön, megkóstolja az ételt, és őszintén elmondja a véleményét. A vegyes halászlével eddig még nem volt problémánk, általában nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk, és rendszeresen dobogós helyezéseket érünk el vele – mondta, majd hozzáfűzte:

– Idén egyetlen dolog marad ki a kínálatból: a csíptetett ponty. Ezt korábban többször elkészítettük, és rendszerint nagy sikert aratott. A tűzgyújtási tilalom miatt azonban most nem tudtuk megsütni, mivel ezt az ételt nyílt tűzön kell elkészíteni. A csíptetett ponty egy kiterített, félbevágott ponty, amely különleges sütési technikával készül. Amikor lehetőségünk van rá, szinte mindig ezzel az étellel nyerünk díjakat.

(A képek alatt a szöveg folytatódik!)

– Amikor megszületett a Gyevi Halfesztivál ötlete, nem egyszerűen egy újabb halfesztivált szerettünk volna létrehozni az országban. Az volt a célunk, hogy valami olyan pluszt adjunk hozzá, amely megkülönbözteti a rendezvényt a hasonló eseményektől. Arra gondoltunk, hogy mi a Tisza mentén élünk, de rajtunk kívül még számos település kötődik a folyóhoz. Ezért határoztuk el, hogy meghívjuk ezeket a közösségeket, és évről évre egyre szélesebb körben vonjuk be őket a programba – tudtuk meg Kovács Lászlótól, a rendezvényt szervező GyeviKult Nkft. ügyvezetőjétől.

– Úgy gondolom, hogy egy ilyen fesztivál jó lehetőséget teremt arra is, hogy ápoljuk és megőrizzük a halászati hagyományokat. Algyő a múltban halászfalu volt, ezért fontosnak tartjuk, hogy ezt az örökséget ne hagyjuk feledésbe merülni. Ugyanakkor nemcsak a saját hagyományainkat szeretnénk bemutatni, hanem lehetőséget adni más Tisza menti településeknek is arra, hogy megmutassák saját értékeiket, szokásaikat és történeteiket. Hogy miért „Gyevi” a fesztivál neve, a válasz egyszerű. A „Gyevi” elnevezés Algyőn régóta használatos, és gyökerei A gyevi bíró című művéhez vezethetők vissza. Nálunk nagyon sok intézmény és rendezvény viseli ezt a nevet, így természetes volt, hogy a fesztivál is a Gyevi Halfesztivál nevet kapja – tette hozzá.

A halfesztivál – melyre Márki-Zay Péter, Vásárhely polgármestere is ellátogatott – ezreket vonzott. Voltak, akik a halfőző csapatoknak szurkoltak, akadtak, akik a Tiszában fürdőztek vagy hajóztak, és persze mindenki megkóstolta, milyen is a helyben készült tiszai hal halászléként vagy sültként feltálalva.