Életet menthet az a humán és automatikus álhírfelismerő rendszer, amelynek a kidolgozását elkezdték az SZTE mint konzorciumvezető által irányított program résztvevői. A képen Németh T. Enikő, Bobkó Anna, SZTE NKI)
A tudományelméleti megalapozástól kezdve az alkalmazáson át az innovációig terjed az „Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása” című projekt, amely az MTA által támogatott „Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program” 4. alprogramja.
A különböző nyelvhasználati formákban jelentkező manipuláció problémakörét évek óta vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Általános Nyelvészeti Tanszékének kutatói. A szegedi tudósok tanítványai kezdeményezésére megalakult az a Pragmatikai hallgatói kutatói műhely, amelynek tagjai – Németh T. Enikő professzor irányításával – arra keresték a választ, hogy a nyelvészkutatók miként állíthatják meg az álhírjárványokat. Az időszerű témával kapcsolatos kutatási eredményeikről „Tudta, hogy a nyelvészkutatók megállíthatják az (álhír)járványok terjedését? Álhír és a manipuláció a Covid-kommunikációban” címmel, a Dugonics Társaság nyilvános ismeretterjesztő programján, 2020. december 8-án számoltak be. Ilyen előzmények után Németh T. Enikő akadémikust kérte fel az MTA elnöke, Freund Tamás, hogy dolgozza ki és irányítsa az „Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása” című akadémiai programot.
– Az álhírek terjesztői erőteljes manipulációval akarják rávenni az olvasókat arra, hogy bizonyos termékeket megvásároljanak, vagy bizonyos konspirációs teóriák híveivé váljanak. Olyan nyelvi és nyelvhasználati jegyek jellemzik ezeket a szövegeket, amelyekkel a valódi tudományos eredményt ismertető cikkek vagy hírek nem rendelkeznek. Például a felszólító módok, a tényállító igék túlzó használata, vagy a félelemkeltő kifejezések hangsúlyozása jellemző az álhírekre – sorolta a nyelvészprofesszor.
Három nagy nemzeti kutatási programot indított el a Magyar Tudományos Akadémia. Ezek közül az egyik a „Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program”, melynek része az álhírek és áltudományos nézetek nyelvészeti azonosításával foglalkozó alprogram. A projektet megvalósító konzorciumot az SZTE irányítja, a munkában a szegedi és a debreceni egyetem nyelvészkutatói és informatikusai vesznek részt. A szakemberek az interneten terjedő, ezen belül az egészségügy tématerületére tartozó álhírekre koncentrálnak, a szövegek szókészlete mellett a grammatikai és a pragmatikai eszközöket is vizsgálják.
– Az álhír fogalmának tudományelméleti megalapozása mellett edukációs célunk, hogy kidolgozzunk egy humán álhírfelismerési eljárást. Továbbá automatikus eszközöket is fejlesztünk, például a mobiltelefonos alkalmazást, illetve böngésző bővítményt, amelyekkel az ellenőrzött szövegeken belül kimutatjuk majd azokat az elemeket, amelyek az álhíreket jellemzik. A nyelvészeti módszerekkel feltárt konteót vagy manipulatív termékismertetőt egészségügyi szakmai ellenőrzés követi. Ez meggyőző eljárást, gyakorlati felhasználási lehetőséget eredményez, amelynek az alkalmazása akár életet is menthet – hangsúlyozta az akadémikus.
A tudományelméleti megalapozástól kezdve az alkalmazáson át az innovációig terjed az „Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása” című program, amelynek támogatására összesen 200.000.000 forintot szán az MTA. Az Akadémia nyelvi nemzeti kutatási programjának a megvalósítása 2022. december 1-jén indult és 2026. november 30-án zárul.
