Vitézy Dávid minisztériuma 100 milliárd forint értékű vagyont vesz vissza a felszámolt kekváktól

Augusztus végével lezárul a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolása, a vagyonuk pedig minden esetben visszakerült az államhoz, számol be Vitézy Dávid. „Az elmúlt bő két hónapban az egyes alapítványok átvételét a kormány által kijelölt felszámolóbiztosok vezényelték le, a vagyontárgyak pedig a feladatokat átvevő minisztériumokhoz kerülnek”, írta.

„A Közlekedési és Beruházási Minisztérium esetében ez a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványt, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt, a Hauszmann Alapítványt és a Közép-európai Oktatási Alapítványt jelentette, és a négy alapítvány átvételével 100 milliárd forint értékű vagyon került vissza az államhoz” – vázolta posztjában a miniszter.

nem lesz olyan közfeladat vagy szolgáltatás, amelynek a minősége romlani fog az új rendszerben, miközben számtalan, teljesen felesleges kifizetőhelyként szolgáló pozíciót sikerült felszámolni, és jelentős mennyiségű állami vagyon használata válik újra átláthatóvá és ellenőrizhetővé

– jelentette ki Vitézy Dávid.

A minszter emlékeztetett, hogy kekvákat még a Fidesz hozta létre évekkel ezelőtt, de szerinte már akkor őszintébb lett volna, ha „magánérdekű közvagyonkezelő alapítványoknak” nevezik el őket, hiszen „a cél az volt, hogy teljesen átláthatatlan és ellenőrizhetetlen módon kezeljenek állami pénzeket, úgy, hogy a kuratóriumokban szinte kizárólag fideszes politikusok ültek. Szó sem volt ebben az esetben hatékonyságról vagy függetlenségről, a cél vélhetően annyi volt, hogy ezek a vagyontárgyak egy esetleges kormányváltás esetén is a Fideszhez köthető emberek felügyelete alatt maradjanak”.

A tárcavezető megjegyezte még azt is, hogy az elmúlt években az uniós források hazahozatalának egyik legfontosabb gátja a kekvák ügyében a Fidesz és az Európai Bizottság között meglévő konfliktus volt.

Évek óta ennek a rendszernek az átalakítása az uniós források felszabadításának egyik feltétele volt, de a Fidesz-kormány ezt nem volt hajlandó megtenni. Mostanra pontosan látjuk, hogy nem azért, mert az ország szuverenitását védték, hanem mert az évek alatt felépített, a közpénzek felhasználásának átláthatatlanságát szolgáló rendszert nem akarták feladni

– fogalmazott.