Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását: a megjelenés másnapján már nem ő a köztársasági elnök

Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyúttal azt is jelenti, hogy megszűnik az ő köztársasági elnöki megbízatása is. A módosítás persze ennél több dolgot is kimond. Például megteremtődött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapja.

Sulyok közösségi oldalán azt írta, hogy ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár hazánkra nézve. Márpedig ezzel a lépéssel valami ilyesmit vizionál.

Ez a módosítás egyetlen mondattal megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Ez a mondat azon kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép, amelyek a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példáiként maradnak az utókorra.

– írta bejegyzésében.

Sulyok szerint az állami intézmények közötti kölcsönös tisztelet és az alkotmányos szerepek tiszteletben tartása a jogállami működés alapja. Úgy fogalmazott, hogy a lemondását követelő és elmozdítással fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend, valamint az államfői intézmény tekintélyének védelme miatt csak a hivatalban maradás lehetett a válasza.

Közleményében hangsúlyozta: a közhatalom nem működhet fenyegetéssel, nyomásgyakorlással vagy az alkotmányos szabályok megkerülésével. Véleménye szerint az állami szervek és vezetők feladata az együttműködés, egymás hatásköreinek és alkotmányos szerepének tiszteletben tartása.

Az Alaptörvény 17. módosítását „töréspontnak” nevezte a magyar alkotmányos demokráciában. Szerinte a közjogi méltóságok jogállamiságot és az intézmények függetlenségét sértő elmozdítása, valamint a választójog korlátozása olyan precedenst teremtett, amely „mély sebet ejt” a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság értékein.

Hozzátette: az államfő feladata az alkotmányos rend védelme a törvényhozó hatalommal szemben, az alkotmányozó és alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban az Alaptörvény nem biztosít számára ilyen eszközt.

Azt is írta: a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz egy alkotmánymódosítás tartalmi vizsgálata miatt, így nincs lehetőség annak alkotmányos kontrolljára. Úgy fogalmazott: ilyen helyzetben két út áll előtte: vagy aláírja a módosítást alkotmányos kötelességének eleget téve, vagy megtagadja az aláírást, ami viszont jogsértést jelentene.

A köztársasági elnök közölte: jogi lehetőségei és lelkiismerete mérlegelése után eleget tesz az Alaptörvényben foglalt kötelezettségének, és aláírja a módosítást. Szerinte ez egyben annak bizonyítéka is, hogy mindvégig tiszteletben tartotta az Alaptörvényt, ugyanakkor úgy véli, hogy a döntés felelőssége az alkotmánymódosító hatalmat, vagyis az Országgyűlést terheli.

Közleményében azt írta: az 1956-os örökségből és a rendszerváltás során létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt, és a köztársasági elnöki intézmény is elveszíti korábbi szerepét. Álláspontja szerint az államfői tisztség a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, megszűnik valódi féket és ellensúlyt jelenteni.

Zárásként a köztársasági elnök arra szólította fel honfitársait, hogy a hithez, az igazsághoz és az emberi méltóság tiszteletéhez ragaszkodva maradjanak emberségesek a konfliktusok közepette is.

Amikor az aláírt törvény megjelenik a Magyar Közlönyben, másnap megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása.

Köztársasági elnök körülbelül egy hónapon belül lehet. Sokan, köztük például Márki-Zay Péter is a közvetlen, tehát nép általi elnökválasztás mellett van. Ahogy hosszútávon Magyar Péter miniszterelnök is.

A köztársasági elnök feladatköreit addig Forsthoffer Ágnes, az Országgyúlés elnöke gyakorolja, és jelenleg még az látszik valószínűbbnek, hogy a következő elnököt harminc napon belül az Országgyűlés választja meg, és a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.

Más szabályok is módosultak

De nem csupán a köztársasági elnökről szól a 17. Alaptörvény-módosítás:

• Visszaállították a hetven éves felső korhatárt az alkotmánybíráknak. Ez érinti majd Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatását. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül, és az alkotmánybírák megbízatása tizenkettő helyett kilenc évre szól majd.
• A bírák a jövőben nagyobb szerepet kapnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és visszahívásában. Az OBH és Kúria elnökét az eddigi kilenc helyett csak hat évre választja az Országgyűlés, és bekerült az Alaptörvénybe, hogy nem választhatók újra.
• Tizenkét éves időkorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselőknek. Már a következő választáson sem indulhat el, aki már legalább három ciklusban volt képviselő.
• Csökkentették a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét.
• Megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Az új hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmada választja majd meg hat évre.
• Október 1-jétől a vármegyék ismét megyék lesznek.
• Eltörlik a Költségvetési Tanács vétójogát.
• Megszüntetik az Országgyűlési Őrséget.
• Visszaállítják az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát egyes költségvetési és adóügyekben. Ezt egyébként a Fidesz vette el 2011-ben.

Forrás: Telex