Ma kezdett munkához a 72. Őszi Tárlat díjzsűrije, melynek feladata, hogy kiválogassa az október első vasárnapján nyíló kiállítás díjazott műveit. Az idei tárlaton – háromlábú székként – egyensúlyban lesznek a festmények, a grafikák és a kisplasztikák.
A Nátyi Róbert kurátor által vezetett zsűri: Szurcsik József képzőművész, Fürjesi Csaba grafikusművész, Majoros Áron szobrászművész és Kaszás Gábor művészettörténész fizikailag ma szembesült először a tárlatra beadott alkotásokkal, hiszen a zsűrizés már jó ideje online történik.
– Ez mindig izgalmas, hiszen most egyben látjuk az egész anyagot, és még bármi lehet ebből a kiállításból. Most alakul ki, milyen irányok lesznek, mely termekben mit helyezünk el. A következő héten, a kiállítás rendezése során ez még folyamatosan változik, de az a tervünk, hogy hétvégére már álljon a kiállítás – árulta el Nátyi Róbert, még a zsűrizés előtt.
A 72. Őszi Tárlatra 1150-nél is több alkotás érkezett, ezekből 181 került be a kiállításra, a zsűri ezek közül választotta ki, melyek kapják a tárlat díjait. Egyet pedig az idén is a nagyközönség fog odaítélni.
– Évek óta próbáljuk megtalálni azon alkotások számát, amelyet az Alföldi Galéria ideálisan be tud fogadni. 2023-ban, amikor főkurátor lettem, még 160-valahány szerepelt, a következő években ezt fokozatosan emeltük, majd úgy éreztük, hogy ebben a térben már nagyon feszes lenne a kiállítás, ezért most visszavettünk. Azt gondolom, hogy az alkotások méretével, a sokféle technikával és stílussal együtt körülbelül 160–180 mű az, amelynél még minden egyes alkotás meg tud szólalni a közönséghez, és megmaradhat a saját aurája, autonómiája – mondta a tárlat kurátora, aki első benyomása szerint nagyon kiegyenlített anyag érkezett. – Ez tudatos törekvés is volt: idén először érzem úgy, amióta én vagyok a tárlat kurátora, hogy a festészet, a grafika és a szobrászat nagyjából egyensúlyban van. Az elmúlt években mindig a festészet és a grafika primátusa vitte a tárlatot, miközben már az első évektől azt érzékeltük, hogy erősíteni kellene a kisplasztikai anyagot. Ez szerintem idénre sikerült. Mindhárom műfaj erős a kiállításon, egymást erősítik és kiegészítik, sőt, ha külön-külön kiállításként kezelnénk őket, mindhárom anyagrész önállóan is megállná a helyét. Hogyha háromlábú sámlinak képzeljük el, vagy asztalnak, vagy cégnek ezt a kiállítást, akkor nagyjából egyensúlyban van.
A zsűrizés során nem a méretük alapján preferálták az alkotásokat, de ha egy nagyobb méretű mű olyan minőségű, olyan kvalitású, vagy valamilyen módon beleillik az adott évi kiállítás koncepciójába, természetesen az is bekerülhet.
A díjzsűrizésnek az évek során kialakult egy metódusa. Az első körben minden zsűritag külön-külön sétált végig az anyagon, és körülbelül 20 alkotást választott ki, lehetőleg erősorrendben. Ezekből állították össze az egyes díjakra javasolt műveket. Majd a zsűritagok összeültek, s nagyjából egy-másfél óra után már látszott, mely művészek, nevek vagy alkotások szerepelnek mindegyikük listáján, melyek csak három zsűritagén, illetve hol alakult ki vita.
– Ez egy nagyon komplex rendszer, sokféle latolgatás és számítgatás alapján alakul ki a végső sorrend. Egy biztos: minden alkotásnak, amelyet a zsűritagok kiválasztanak, valamilyen módon tükröznie kell a kortárs művészek jelenlegi minőségét és kvalitását – mondta Nátyi Róbert.
Hozzászólások lezárva.