A Németh László Városi könyvtárban ünnepélyes keretek között mutatta be az Őzös történetek- ízes szavak című antológiát a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület. A könyvbemutató része a 96. Ünnepi Könyvhét programsorozatának.
A Wass Albert Irodalompártoló Egyesület elhivatottan dolgozik azért, hogy az öző nyelvjárás ne merüljön a feledés homályába. Ennek érdekében 2011 óta rendszeresen hirdet pályázatokat. Az elmúlt öt évben beérkezett történetekből állt össze a legújabb, harmadik válogatás. Az Őzös történetek- ízes szavak című antológia ünnepélyes bemutatója csütörtök délután volt a könyvtárban.
Benkő László, a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület elnöke portálunknak elmondta, hogy eleinte írásokat vártak a pályázataikra, később kiterjesztették és hanganyagot is vártak. A beérkezett írások jelentek meg az idei, harmadik antológiában is.
– Az idei gyűjtemény egy nagyon gazdag néprajzi gyűjtéssel indul – meséli Benkő László – pontosabban egy bevezető van, amiben különböző érdekességek vannak, helyi hírösségöknek az idézeteivel gazdagítva. De a néprajzi gyűjtemény nagyon érdekes, ezt azért tartom fontosnak, mert két már elfeledett, vagy teljesen ismeretlen kutatót is sikerült föllelnöm a távoli múltból, Csokán Pált és Szőllősi Imrét.
Csokán Pál tanító volt, nagyon gazdag gyűjteménye volt a helyi tájszavakból, tájszólásokból, különböző helyben használt állatnevekből, időjárással kapcsolatos dolgokból. Szőllősi Imre pedig amatőr kutató volt. Ő a különböző népi foglalkozásokkal kapcsolatban gyűjtötte össze a vásárhelyi tájszavakat.
A két frissen felfedezett kutató gyűjtései mellett az antológiában nem csak vásárhelyi néprajzi gyűjtéseket, hanem egyfajta kitekintőként a Dél-Alföld más településeinek nyelvjárásairól is olvashatunk, de az igazi csemegét a pályázatokra beérkezett írások jelentik, amelyek egytől egyig az ízös vásárhelyi beszédöt elevenítik meg.
Benkő László elmondta, hogy ez a könyv visszahatólag kevésbé tudja azt befolyásolni, hogy a nagy közönség, a vásárhelyiek nagy része továbbra is vigye a nyelvjárást, de hogyha látják, hogy ez írásban is megjelent és hanganyagban is rögzítve van, ez azért szerintem egy kicsit biztatólag hat. Úgy foglamazott, hogy „ezt nem kell lenézni, ez egy fontos helyi értékünk”. Olyannyira, hogy a vásárhelyi értéktár része is az őzős nyelvjárás, a megyei értéktárban pedig a dél-alföldi őző nyelvjárás szerepel.
Az ünnepélyes bemutatót dr. Sipka Rózsa, a pályaművek lektora és a kötet egyik szerkesztője nyitotta meg, aki anyanyelvünk ünnepéként jellemezte az esemény dr. Sipka Rózsa, aki beszédében kihangsúlyozta, hogy a helyi nyelv az identitásnak is fontos része. Felidézte Földesi Ferenc mondását, aki úgy vallotta, hogy anyanyelve a vásárhelyi magyar nyelv. Kiemelte, hogy az antolgiát olvasva nem csak a nyelvjárás, hanem a vásárhelyiek gyerekkori emlékei is felidéződnek, illetve „azok a végtelenül kedves emberek, akiktől ezt a nyelvet elsajátítottuk”.
A harmadik, vásárhelyi nyelvjárásban megjelent antológia 30 szerző mintegy 100 írását tartalmazza.
Hozzászólások lezárva.