Uniós helyreállítási alap: óriási mértékű szén-dioxid-egyenérték kibocsátáscsökkentést hozhatnak az EU-ban

Legalábbis ezt számolta ki az Európai Bizottság első átfogó elemzése. Ennek alapján a beruházások évente mintegy 54 millió tonna, a kapcsolódó reformok pedig további 52 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátáscsökkentést hozhatnak az uniós közösségben. Magyarország nem tartozik a ,,legzöldebb” vállalók közé, de azért jelentős fejlődés várható ebben hazánkban is.

Az Európai Bizottság számítása szerint a helyreállítási alapból (RFF) uniós szinten a 309 milliárd eurós klímacélú beruházási keret 35 százaléka energiahatékonyságra, 28 százaléka fenntartható közlekedésre, 20 százaléka pedig megújuló energiára fordítódik, írja a Portfolio.

Magyarország számára is mintegy 10 milliárd eurónyi forrás válhat elérhetővé az RRF-ből, miután Magyar Péter miniszterelnök politikai megállapodást kötött Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével 16,4 milliárd eurónyi uniós pénz felszabadításáról, írja a portál.

Az RFF segítségével éppen azokat a beruházásokat és reformokat lehet finanszírozni, amelyek egyszerre javítják a gazdaság ellenállóképességét, gyorsítják a zöld átállást és csökkentik az energiafüggőséget.

Az Európai Bizottságban kiadott friss elemzésében számszerűsítik is, hogy az RRF-ből támogatott tagállami beruházások és reformok mekkora kibocsátáscsökkentési hatást hozhatnak az Európai Unióban. Ezek alapján az RRF által támogatott beruházások évente mintegy 54 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű kibocsátáscsökkentést eredményezhetnek (ez az EU 2021-es kibocsátásának körülbelül 1,5%-a), míg az RRF által támogatott reformok – a számszerűsíthető intézkedések egy részhalmaza alapján – 52 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátáscsökkentéssel járulnak hozzá az éves kibocsátáscsökkentéshez.

A becsült mérséklési hatások a beruházások esetében az energiahatékonyságra és a fenntartható mobilitásra, a reformok esetében pedig a megújuló energiaforrásokra és a tiszta energia infrastruktúrájára koncentrálódnak.

Tagállami bontásban Olaszország rendelkezik a legnagyobb klímamitigációs beruházási kerettel, 85,4 milliárd euróval. Spanyolország 75,4 milliárd euróval követi, majd Lengyelország 32,9 milliárd, Franciaország 21,8 milliárd, Németország 16,6 milliárd, Románia 14,8 milliárd, Görögország 12,1 milliárd, Portugália 11,2 milliárd euróval szerepel. Magyarország a Bizottság ábrája alapján 7,2 milliárd eurónyi, kibocsátáscsökkentést támogató beruházással jelenik meg a nemzeti tervek között. Ez magasabb például Horvátország, Csehország vagy Bulgária összegénél, de jóval elmarad a nagy déli és közép-európai kedvezményezettek kereteitől.