Megszavazta az Országgyűlés: nincs több vármegye, nincs több főispán

Az Országgyűlés a keddi ülésnapon 134 igen és 52 nem szavazat mellett megszavazta, hogy a vármegyéket újra megyének, a főispánokat pedig kormánymegbízottaknak hívják. A bukott kormánypártok és a Mi Hazánk is nemmel szavaztak.

A vármegye és a főispán elnevezéseket a Fidesz vezette be még 2022-ben. Akkor azzal érveltek, hogy a vármegye szó használatának visszaállítása biztosítja az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományainak továbbélését a mai magyar jogrendben, illetve erősíti a nemzeti összetartozás eszméjét és a magyar demokrácia nemzeti karakterét.

A most elfogadott tiszás javaslat elsősorban praktikus okokkal indokolja a visszanevezést, a történeti hagyományok tiszteletben tartása mellett a közigazgatási szervezetrendszer átláthatósága, közérthetősége és az egységes jogalkalmazás miatt van szükség a vármegye és a főispán elnevezés megszüntetésére.

A törvényjavaslat a kihirdetést követő napon lép hatályba. A módosító részletezte, hogy az egyéb tárgyú törvényekben hol kell átírni a vármegyét megyére, ezek a rendelkezések október 1-től lesznek érvényben.

A historizáló átnevezést 2022-ben egyébként pont a történelmi pózolástól csöppet sem idegenkedő Lázár János ellenezte a Fidesz-frakcióból a leginkább, de végül kötelességből ő is megszavazta meg az átnevezést.

A vármegye egy alapvető közigazgatási egység elnevezése volt a 11. századi államalapítástól 1949-ig, bár kialakulásuk több évszázados folyamat volt. Határaik a trianoni határrendezés előtt is változtak, nagy közigazgatási átalakítás zajlott például 1876-1881 között is. A vármegye elnevezés Trianon után is megmaradt, bár olykor törvényi szövegben is használták a megye szót. Hivatalosan csak 1949-ben, az új, ekkor már szovjet mintájú alkotmány elfogadásakor változtatták megyére a nevezéket.