Kézből engedték szabadon a Téglagyári tanösvényen befogott kismadarakat

Madárgyűrűzési bemutatót tartanak szombaton egészen délután 4 óráig a Téglagyári tanösvényen a Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület tagjai. Aki kilátogat, nemcsak azt tudhatja meg, milyen madarak vannak most a tavak környékén, hanem saját szemével is közelről láthatja azokat.

Ahogy az emberek, úgy a madarak is nehezen vették észre a Téglagyári tanösvény fái közé kifeszített madárhálót, így volt mit megmutatni a program iránt érdeklődőknek. Nem is elsősorban a madarak meggyűrűzése, hanem azok bemutatása volt a szervezők célja.

A program főleg a gyerekeket érdekelte, a Klauzál iskolából egy csapatnyi diák érkezett.

– Mi minden évben eljövünk a madárgyűrűzésre, amire a gyerekek önkéntesen jelentkeznek. Az iskolánk már évek óta állatbarát iskola, és ennek keretében szeretünk ilyen állatos programokat szervezni nekik. Mivel még nincsenek kifejezetten állatbarát tanóráink, ezért ezt inkább a természettudományos gyakorlatba tudnám beilleszteni, de ezek alapvetően órán kívüli programok – mondta Illikmann-né Fehér Adrienn. A Klauzál biológia–testnevelés szakos tanára hozzátette, hogy most tizenkét gyerekkel jöttek el, és akik itt vannak, azok mindig nagyon szívesen vesznek részt a programon.

– Azt beszéltük meg velük, hogy próbáljanak csendben maradni, hiszen természetvédelmi területen vagyunk. Nem rohangálhatnak összevissza, és a tavakra sem mehetnek rá akkor sem, ha úgy gondolják, hogy már kiszáradtak. Mivel sok háló van kihelyezve, azt is kértem tőlük, hogy maradjanak a közelben, nehogy valamelyikben kárt tegyenek. Ez természetesen nem feltétlenül lenne szándékos, hiszen a hálók szinte láthatatlanok. Az előbb ki is próbáltuk: ha az ember nem figyel arra, merre megy, tényleg észre sem veszi őket, így nem csoda, hogy a madarak fennakadnak bennük – mondta.

– Nekem az volt a legnagyobb élmény, hogy rengeteg madarat láttam, köztük olyat is, amit még életemben nem. Ilyen volt például a vörösbegy. Sok mindent megtudtam róla. Azért jöttem el erre a természetvédelmi napra, mert szeretem az állatokat. A terepet is megnéztük, és érdekes volt a háló is. Elmesélték, hogy sokféle madarat tudnak vele befogni, kisebbeket és néha nagyobbakat is – mondta Kis Csende Lilla.

Iskolatársának, Bakos Gergő Jánosnak is a vörösbegy tetszett a legjobban. – Nagyon tetszett a színe. Volt rajta narancssárga, egy kicsit citromsárga, szürke és fehér is. Az tetszett benne a legjobban, hogy többféle színű volt, nem csak egy, mint például a fekete rigó. Az is nagy élményt jelentett, hogy láttam, hogyan zajlik a madárgyűrűzés: a néni ráteszi a gyűrűt a madár lábára, majd elengedi. Volt olyan is, amikor mi magunk engedhettük szabadon a madarakat. Jó érzés volt a kezemben tartani a madarat – mondta. Hozzátette, hogy azt is megtudta, miért gyűrűzik meg a madarakat: hogy a gyűrű segítségével később felismerhessék, merre járt.

– Ez már a megszokott őszi madárgyűrűzési bemutató programunk itt, a Téglagyári tanösvény mentén, az Európai Madármegfigyelő Napok keretében, amelyet hazánkban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület koordinál. Ehhez a programhoz csatlakoztunk mi is társszervezőként. Most, az őszi madárvonulás során a területen megálló fajokat tudjuk megmutatni a látogatóknak. Elsősorban különböző énekesmadarakat láthatnak, nagyobb számban különböző rigófajokat, vörösbegyet és füzikéket. A mai nap egyik legértékesebb faja talán a tüzesfejű királyka volt, amely a reggeli órákban került elő – mondta Molnár Ádám.

A Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület elnöke hozzátette, hogy szép, őszi, nyugodt, tipikus madárvonulós nap van, nem fúj a szél, kellemes, meleg az idő, így délután 4 óráig madarakat fognak a hálókba, és természetesen várják a területre kilátogatókat is.

– Ez a program egyrészt a madárvonulás kutatását szolgálja, másrészt közösségi program is: az embereket kicsalogatja a természetbe. Az egyes országok egymással is versengenek az adatok alapján, a végén pedig ezekből összeáll egy teljes európai szintű adatbázis – tette hozzá.

Az idén sajnos azt tapasztalták, hogy kevés a madárcsicsergés, ennek pedig az aszályos időszak is az oka, ami rányomja a bélyegét a madárvonulásra is. A területen a gödrök nagy része száraz, a bokros élőhelyeken is gyakorlatilag nulla a növényzet, minden kiszáradt, nincsenek őszi virágzó lágyszárúak, ezáltal pedig rovarok sincsenek. Másrészt a bogyótermő cserjék, a somok, a különböző mirabolánok, azaz a cseresznyeszilvák és a bodzák sem hoztak megfelelő őszi bogyótermést. Emiatt a vonuló fajok is gyorsabban haladnak keresztül a területen, hiszen nincs mivel táplálkozniuk, nincs rovar és nincs bogyó, amivel az őszi vonulás során energiát tudnának raktározni a hosszú útra.

– A Téglagyári tanösvény azért is vonzó a vándormadarak számára, mert sajátos a mikroklímája, normál esetben vízborítású tavakkal, az azokat övező sűrű növényzettel és bokros élőhelyekkel. Ez gyakorlatilag szigetszerűen vezeti a madarakat észak–déli irányban. Tipikus megállóhely, ahol a lágyszárú növényzet és a bogyótermő cserjék táplálékforrást biztosítanak, így a madarak energiát tudnak raktározni a hosszú vonulás előtt.

A madárgyűrűzést és a kismadarakat Verseczki Nikolett, a Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület tagja mutatta be az érdeklődőknek. A madárháló működését is megismerhették tőle a látogatók, akiknek zöme számára a kismadarak megfigyelése és a kezükből való szabadon engedésük jelentette a legnagyobb élményt.