Karikó Katalin Hegedűs Zsolt tanácsadója lesz, aki évente 500 milliárd forint pluszt ígért az egészségügynek

Alapvetően más szemléletet, mérhető és transzparens ellátást, az alapellátás, a köztestületek újbóli megerősítését és évente 500 milliárd forint pluszforrást ígért az egészségügyben az ágazat kijelölt vezetője az Országgyűlés egészségügyi bizottságában hétfőn az MTI beszámolója szerint.

Hegedűs Zsolt miniszterjelölti meghallgatásán azt mondta, fontos lépés az emberséges és működő Magyarország felé, hogy újra önálló minisztériumot kap az ágazat, és az egészségügy nemzeti ügy és nem politikai játszmák színhelye lesz.

Elárulta, a felálló Egészségügyi Minisztériumban öt államtitkárság működik majd, valamint létrejön két hatóság, a Digitális Egészségügyi Hatóság és az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság. A Magyar Orvosi Kamara visszakapja jogköreit. Az Országos Mentőszolgálatot 2027 januárjáig miniszteri biztos vezeti majd, de a mentőszolgálatot stabilizálni és modernizálni kell, a betegszállítást és a mentést külön kell választani – hangsúlyozta.

A miniszterjelölt ismertetése szerint lesz egy alapellátásért felelős, egy digitális egészségügyért és egy népegészségügyi államtitkárság, valamint közigazgatási és politikai államtitkárság fog működni a tárcánál.

Bejelentette azt is, hogy felkérte Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológust, hogy legyen a miniszteri tanácsadó testület tagja – ezt az orvos elfogadta.

Hegedűs Zsolt expozéjában értékelve a magyar egészségügy helyzetét, azt mondta,

„a magyar egészségügy nagyon beteg”,

bizalmi válság tapasztalható az ágazatban, a rendszer kettészakadt, és a szakma sincs döntési helyzetben.

Az ágazat leszakadó pályára került, 2023-ban a GDP-arányos költés 4,1 százalék volt, szemben az uniós átlag 7 százalékkal. Több tízezer szakdolgozó és több ezer háziorvos hiányzik az ellátásból, így nagyjából 900 ezer embernek nincs saját háziorvosa, ami nagy betegbiztonsági kockázat – közölte.

Hegedűs alapvető célként jelölte meg a hálapénz teljes kivezetését, a betegek és a hozzátartozók „hangjának felerősítését„, az ágazatban dolgozók társadalmi-szakmai megbecsültségét, szakmai önállóságát, és az úgynevezett „jó gyakorlatok” feltérképezését és bevezetését. Ezen kívül nagy hangsúlyt szeretne fektetni a prevencióra és a népegészségügyre.

Hegedűs Zsolt szerint nem az a legfontosabb kérdés, hogy hány kórházi ágy van és ki a fenntartó, hanem az, hogy mennyi beteget gyógyítottak meg, ki, mennyi idő alatt jutott el a diagnózisig.

Ígérete szerint a gyógyítás számait, eredményeit közzé fogják tenni, és megteremtik annak lehetőségét, hogy a beteg önkéntesen és akár névtelen visszajelzést tudjon adni az ellátásáról, az orvos-beteg, a szakdolgozó-beteg találkozásról.

A miniszterjelölt kitért az állami intézményekben zajló magánellátásokra is, szavai szerint ezt is „világos szabályok felé kell terelni”.

Takács Péter korábbi államtitkár a bizottsági ülésen tanácskozási joggal vett részt. Hozzászólásában azt mondta, az új kormány jobbító szándékát nem kérdőjelezi meg, egyben sajnálatosnak tartotta, hogy közte és Hegedűs Zsolt között nem került sor szakmapolitikai vitára.

Hegedűs úgy válaszolt, Takács Péter olyan politikai színvonalat képviselt, ami „alá az ember nem megy”. Szavai szerint Takács Péter személyes megjegyzéseket tett, és államigazgatási vezetőként méltatlanná vált arra, hogy leüljön vele tárgyalni, vitázni.

„Ön az egészségügy Menczer Tamása”

– közölte a miniszterjelölt.

Hegedűs Zsoltot végül 6 igen és 1 tartózkodás mellett szavazta meg miniszternek a bizottság.