Hódmezővásárhely 27 pontot kapott az Egyensúly Intézet friss Településindexében, ami hat ponttal jobb a 2014-es eredménynél. A város rangsorban elfoglalt helye ugyanakkor romlott – 14 hellyel hátrébb, a 45. helyre került. A magyarázat egyszerű, Vásárhely fejlődött, de a többi település egy része gyorsabban. A kutatás szerint a fejlődésben különösen fontos a Budapesthez való közelség és a diplomások aránya.
Az Egyensúly Intézet Településindexe több mint háromezer magyar település fejlettségét vizsgálja, több mint 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adat és 53 indikátor alapján. Az index nem egyszerűen egy gazdasági rangsor, a települések társadalmi, gazdasági és infrastrukturális helyzetét, valamint az életminőséget befolyásoló tényezőket is igyekszik egyetlen mutatóba sűríteni.
Az értékelésben többek között a demográfia és a munkaerőpiac, a gazdaság és a jövedelmek, az oktatás és kultúra, a közszolgáltatások, az infrastruktúra, valamint a közlekedés és elérhetőség szerepel. A vizsgált mutatók között megtalálható például az iparűzési adó egy főre jutó összege, az egy főre jutó jövedelem, az álláskeresők aránya, a diplomások aránya, az orvosi és postai ellátottság, az utak és járdák kiépítettsége, illetve a közlekedési lehetőségek is.
Városunk esetében kettős a kép. A város aktuális indexpontszáma 27, ami hat ponttal magasabb a 2014-es értéknél. Vagyis önmagában nézve Hódmezővásárhely fejlettségi mutatója javult. A rangsorban mégis visszaesett, a mostani 45. hely 14 hellyel rosszabb a 2014-es pozíciónál. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül a város romlása áll a háttérben, hanem az is, hogy más települések gyorsabb ütemben fejlődtek, így relatíve elhúztak Vásárhely mellett.
A térségi kép ráadásul árnyalja a történetet. A környező, hasonló adottságú városok közül is több hátrébb került a rangsorban – Makó (-8 hely), Szentes (-15 hely), Orosháza (-10 hely) és más dél-alföldi települések mozgása is azt mutatja, hogy nem kizárólag vásárhelyi jelenségről van szó. A régió egészének pozíciója több esetben kedvezőtlenül alakult a gyorsabban fejlődő, elsősorban Budapesthez közelebb fekvő településekhez képest.
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása ugyanis az, hogy minél közelebb található egy település Budapesthez, annál kedvezőbb fejlődési pályát mutatott. A másik, még erősebb összefüggés az emberi tőkéhez, vagyis a diplomások arányához kapcsolódik. A kutatás szerint minél magasabb egy településen a diplomások aránya, annál erőteljesebben fejlődik. Az Egyensúly Intézet szerint ezért a képzett lakosság helyben tartása és odavonzása az egyik legfontosabb hosszú távú tényező egy település fejlődésében.
Vásárhely rangsorbeli visszaesését nem érdemes csak úgy értelmezni, hogy „a város rosszabb lett”. A 27 pontos eredmény és a 2014-hez képest hatpontos javulás azt mutatja, hogy történt előrelépés, a 45. hely viszont azt jelzi, hogy ez a javulás nem volt elegendő ahhoz, hogy a város megtartsa a korábbi relatív pozícióját a városok rangsorában.
Az index módszertana egyébként külön is figyel arra, hogy ne pusztán a települések méretét hasonlítsa össze, a településeket jogállás és lakosságszám alapján külön kategóriákban vizsgálják. Az eredményeket standardizált indikátorokból, szakértői súlyozással számítják ki.
Hozzászólások lezárva.