Miklósi Erika és Fülöp Tamás Marcell kapta az idén a Cseresnyés-díjat, illetve Máté László, Madari István, Dudás Rajmund és Andula Zsanett vehetett át elismerést a Cseresnyés Kollégium ballagási ünnepségén.
A virágok ünnepélyes átadása és a harang megszólaltatása jelképesen is jelezte: elérkezett a búcsú pillanata a Cseresnyés Kollégium végzős diákjai számára. A szokásoknak megfelelően a nevelőtanárok és a végzősök ballagási énekeket zengve járták végig az ismerős folyosókat, vonultak el a szilenciumtermek előtt felsorakozott fiatalabb diáktársaik mellett, akik csendes főhajtással tisztelegtek az elballagók előtt. A hagyományos útvonalat követve, az aula érintésével érkeztek meg az ebédlőbe, ahol méltóságteljes műsorral folytatódott az ünnepség, emlékezetes keretet adva a kollégiumi évek lezárásának.
Vig Áron, a kollégium vezetője beszédében tisztelettel és meleg szeretettel búcsúztatta a kollégium végzős diákjait. Kiemelte, hogy a ballagás különleges pillanata egyszerre hoz örömöt az ünneplés miatt, büszkeséget a megtett közös útért, és melankóliát mindazért, ami most emlékké válik. Visszatekintett a diákévekre, a közösen átélt élményekre, sikerekre, nehézségekre, és hangsúlyozta: mindezek az élmények formálták a fiatalokat azzá, akik ma elindulnak a jövő felé. Külön köszönetet mondott a szülőknek, akik támogatták gyermekeiket a nehezebb időkben is, valamint a nevelőknek, akik türelemmel, szeretettel segítették a diákokat. Bátorította a végzősöket arra, hogy fedezzék fel önmagukat, mosolyogjanak a világra, és merjenek boldogok lenni. Zárásként Gabriel García Márquezt idézve kívánt nekik boldogságot és sikert a vizsgákon, valamint az élet nagyobb kihívásaiban is.
Az ünnepség során Balog Bianka megható szavaival idézte fel, miként lettek az összezárt diákokból életre szóló barátok, majd Szanyi Barbara mondta el Bera Irén ballagási versét.
A búcsúztató után a végzősök nevében Miklósi Erika, 13. évfolyamos corvinos tanuló búcsúzott a kollégium lakóitól, nevelőtanáraitól. Elmondta, hogy a végzősök számára ez a nap a visszatekintés, a számadás, a leltár, de egyúttal az előretekintés ideje is. Kiemelte, hogy életük egyik legszebb időszakát töltötték a Cseresnyés Kollégium falai között, és hogy milyen nagyszerű érzés a „Cseresnyések családjába” tartozni. Kassák Lajos soraival zárta gondolatait, emlékezve a közösen megélt élményekre: „Aki elment, az elment, de aki egyszer nálunk volt, az többé sosem mehet el tőlünk egészen.”
Násztor Boglárka Jobbágy Károly megható Búcsúzójával vált teljessé az ünnepi műsor, amelyet a méltóságteljes és szimbolikus zászlóátadás zárt le.
Ezután adták át az elismeréseket azoknak a fiataloknak, akik nemcsak tanulmányi eredményeikkel, hanem emberségükkel, közösségi jelenlétükkel és hozzáállásukkal is példát mutatnak – sokszor csendesen, szerényen, a háttérben dolgozva. Máté László, Madari István, Dudás Rajmund és Andula Zsanett méltatásában elhangzottak hűen tükrözik, milyen értékeket vallanak a Cseresnyés Kollégium közösségében.
A Dr. Sipka Sándor Kollégiumi Kulturális Alapítvány döntése nyomán idén két kivételes diák részesült a Cseresnyés Kollégium legmagasabb elismerésében, a rangos Cseresnyés-díjban. Miklósi Erika és Fülöp Tamás Marcell példamutató munkájukkal, értékrendjükkel és közösségi jelenlétükkel a kollégium legnemesebb hagyományait testesítik meg.
Hozzászólások lezárva.