Hét alkotó képzőművészeti konstellációja a Tornyai múzeumban

Közös mesteri gyökerekből, az egykori Képzőművészeti Főiskola nyolcvanas évek végi, Gerzson Pál-féle osztályából, és annak szellemi környezetéből indult az a hét alkotóművész, akiknek szombaton délután 4 órakor nyílik kiállítása a Tornyai János Múzeumban.
Breznay András, Garamvölgyi Béla, Kelemen Marcel, Kurucz István András, Laczkó Pető Mihály, Novák Tamás és Somos Gyula csoportos tárlatát Nagy Imre művészettörténész, a vásárhelyi közgyűjtemény nyugalmazott igazgatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe.
Hét életút és hét művészi pálya, amelyeket a kezdeti közös indulást követően az elszakadás, az egyéni útkeresés és egyedi sorsok jellemeztek. Ahogyan a kiállítást rendező Vojnich Zsófia megfogalmazta: „A hét ember hét különböző látásmód, hét különböző stílus és alkotói világ őrzője. Valami mélyen azonban elementáris erővel köti őket össze: a figurális ábrázolásmódhoz való ragaszkodás, a szín és forma egyenrangúvá tétele alkotásaikon, valamint az a szelíd – olykor groteszkké váló – képi valóság, melyben igyekeznek tükröt tartani a világ számára”.
A kiállító alkotók legtöbbje aktív kapcsolatban áll Vásárhellyel és az itteni művészkolóniával, az Őszi Tárlatokon a múltban és a jelenben is találkozhattak, illetve találkozhatnak műveikkel a kiállításlátogatók.
Breznay András képein városok, tájak, figurális kompozíciók jelennek meg mély érzelmiséggel. Garamvölgyi Béla festészetében a tájélmény mély filozófiai rétegeket és gazdag értelmezési lehetőségeket hordoz. Kelemen Marcel művészete sokszínű, ötvözi a figurális és absztrakt elemeket, kísérletezve különböző technikákkal és anyagokkal, gyakran melankolikus vagy ironikus hangvétellel.

A hódmezővásárhelyi gyökerekkel rendelkező, Tornyai-plakettes Kurucz István András kiállított művein a mitikus gondolkodás figyelhető meg: a természetből kiszakított állatok (leginkább bikák és bivalyok) bálványszerű megidézése emberi portrékkal összekapcsolva, de ugyancsak egyedi, naturális módon örökítette meg barátai, művésztársai arcvonásait is.
Laczkó Pető Mihály hagyományos festészeten túlmutató munkásságát jól példázzák a színpadképek hangulatát idéző darabok, valamint a kortárs magyar versekhez készült illusztrációsorozataiból származó jellegzetes művek.
Novák Tamás a kalligráfiát önálló művészeti ágnak tekinti, a művészi önkifejezés látványos eszközének. Jelen kiállításban népmeséket mond el rajzolt betűin keresztül.
Somos Gyula táblaképein az emberi élet nagy történéseivel és annak transzcendens kapcsolatával foglalkozik, egy felületen megjelenítve a valóságot és az elmosódó spiritualitást.
Az Együttállás című kiállítás augusztus végéig lesz látható a Tornyai János Múzeum földszinti termeiben.
Hozzászólások lezárva.