Alkotmánybírósági fordulat Márki-Zay ügyében: a szólásszabadságra hivatkozva megsemmisítették a Kúria döntését
A Nemzeti Választási Bizottság – portálunkon korábban ismertetett határozatában – több mint másfél millió forintos bírsággal sújtotta Márki-Zay Pétert kampánytevékenysége miatt; ezt a döntést a Kúria is helybenhagyta. A politikus most egy Facebook-élőben arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kúriai ítéletet, és új eljárásra kötelezte a testületet.
Fordulat történt Márki-Zay Péter bírságügyében: a politikus szokásos vasárnapi Facebook-élőjében beszélt arról, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria korábbi ítéletét, amely helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) által kiszabott büntetést. A döntés értelmében a Kúriának új eljárásban kell döntenie.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az NVB több mint másfél millió forintos bírsággal sújtotta a hódmezővásárhelyi polgármestert, aki szerint az ellene benyújtott kifogás valótlan állításokon alapult. A feljelentést tevő Szél István (aki, ahogyan arra Márki-Zay is utalt, egy április 15-i Facebook-posztban maga fedte fel kilétét) – Márki-Zay állítása szerint – azt állította, hogy a polgármester hivatali minőségében avatkozott be a kampányba, amit ő következetesen tagad.
A politikus az élő beelentkezésben hangsúlyozta: két alkalommal is 1,6 millió forintos bírságot kapott. Az első büntetés egy kampányvideó miatt született, a másodikat pedig azért szabták ki, mert egy későbbi videóban kritizálta az NVB döntését, az eredeti videóját újra belinkelve.
„Ez mindkettő maximális büntetés volt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte az ítéletek igazságtalanok és megalapozatlanok.
Márki-Zay elmondta: a Kúria korábban helybenhagyta az NVB döntését, így úgy tűnt, lezárult az ügy. Azonban kiderült, élhetnek az alkotmányjogi panaszt benyújtásának lehetőségével, amit meg is tettek, ennek nyomán pedig az Alkotmánybíróság kimondta: a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes.
Az indoklás szerint két alapelv került szembe egymással: az esélyegyenlőség a választási kampányban, illetve a szólásszabadság. Az Alkotmánybíróság álláspontja alapján utóbbi – tehát a szólásszabadság – kiemelt jelentőségű, különösen kampányidőszakban.
A testület azt is hangsúlyozta: a közhatalmat gyakorló személyek nem használhatják hivatali eszközeiket politikai célokra, ugyanakkor magánszemélyként joguk van véleményt nyilvánítani. Márki-Zay szerint az ő esetében ez utóbbi történt, mivel saját, korábban létrehozott közösségi oldalán, nem pedig hivatali csatornákon kommunikált.
A politikus az élőben azt mondta: Facebook-oldalát még 2018 elején hozta létre, és azon jellemzően országos politikai kérdésekről beszél. Állítása szerint követőinek döntő többsége nem hódmezővásárhelyi, így szerinte nem tekinthető helyi, hivatali kommunikációs felületnek.
Az Alkotmánybíróság döntését „korrekt állásfoglalásnak” nevezte, és úgy vélekedett: a határozat a szólásszabadság elsődlegességét erősíti meg.
Az ügy ugyanakkor még nem zárult le: a Kúria új eljárásban hoz majd döntést, figyelembe véve az alkotmánybírósági iránymutatást.
Mivel a szóban forgó büntetésekre Márki-Zay gyűjtést is indított, és kampányszámláján tetemes összeg össze is gyűlt a célra, az élő adás végén kitért kampánypénzeire is: elmondása szerint az elmúlt években jelentős összegek fordultak meg a számláján, amelyeket politikai tevékenységre, bírságok kifizetésére és közéleti célokra fordított. Hangsúlyozta, hogy ezeket az összegeket elkülönítetten kezeli, és nem saját céljaira használja fel.
A politikus szerint a mostani döntés túlmutat a saját ügyén: a kampányidőszakban megfogalmazott politikai vélemények szabadságáról szól, amely – mint fogalmazott – „a demokrácia egyik alapja”.
Hozzászólások lezárva.