1876 óta folyamatosan a jelenlegi épületében működik a Klauzál Gábor Általános iskola, mely a BFMK-ban jubileumi műsorral ünnepelte a jeles évfordulóját. A műsorban az összes iskolás közreműködött.
A titkos folyosó című ünnepi műsorral ünnepelte fennállása 150. évfordulóját a Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola. A Bessenyei Ferenc Művelődési Központ színpadán az iskola valamennyi diákja szerepet kapott.
– A jubileumi ünnepség apropóját az adta, hogy az iskola épülete 150 éve készült el, és azóta folyamatosan iskolaként működik. Az intézmény számára ez kiemelkedően fontos esemény, amelynek célja a közösség erősítése volt. A műsorban mindenki szerepet kapott, a legkisebb feladatoktól egészen a főszerepekig, így minden diák részese lehetett az ünneplésnek. Az iskola profilja az évek során sokat változott, azonban az alapvető értékek változatlanok maradtak. A legfontosabb mindig a gyermekek jólléte, fejlődése és az, hogy örömmel tanuljanak, szinte észrevétlenül gyarapodjanak tudásban és élményekben. Az elmúlt másfél évszázad alatt generációk hosszú sora kezdte meg tanulmányait az intézményben. Ma már olyan családok is jelen vannak az iskola életében, ahol a nagyszülők, a szülők és a gyermekek is ugyanoda jártak vagy járnak. Az ünnepi műsor ezért különösen fontos, mert egyszerre kapcsolja össze a múltat, a jelent és a jövőt – mondta Csuka-Ungor Edina, az iskola igazgatója.
A iskola szelleme vezette időutazást a magyar szakos tanárként és iskolai könyvtárosként dolgozó Kovács Szabina írta, a színpadra állításban, a díszlet és a jelmezek elkészítésében az iskola pedagógusai is közreműködtek.
– Már a 130. és a 140. évforduló ünnepi előadásait is én írtam, ezért a 150 éves jubileumra valami egészen különlegeset szerettem volna létrehozni. Így született meg egy időutazásra épülő darab, amely 1876-tól egészen 2026-ig vezeti végig a nézőket az iskola történetén. A történet főszereplői különböző korszakokon haladnak át, mellettük pedig fontos szerepet kap az „iskola szelleme” is, aki a tudást, a fényt és magát az intézményt testesíti meg – árulta el Kovács Szabina, aki meg is rendezte a darabot.
A műsor sarokköveit az iskola történetének meghatározó időszakai adták. A történet az 1876-os kezdetekkel indul, amikor a két Csányi fivér megkezdte a tanítást. Ezt követően az első világháború jelenik meg mint olyan történelmi esemény, amely megszakította az iskola addigi hétköznapjait. A következő fontos állomás 1936, amikor egy korabeli tornaórát idéznek meg a színpadon. Az 1956-os időszakot a visszaemlékezések alapján a hideg telek és az egyetlen vaskályhával fűtött tantermek hangulata jeleníti meg.
– Az 1986-os év különösen fontos az iskola történetében, hiszen szülői összefogással ekkor épült meg a tanári szoba és egy új épületszárny. A 2006-os időszakhoz már személyes emlékek is kapcsolódnak, ez volt a kompetenciaalapú oktatás időszaka. A történet végül a jelenben zárul, ahol egy iskolagyűlés jelenete mutatja be a mai közösségi életet – tette hozzá az író-rendező.
A darab megírását komoly kutatómunka előzte meg, ugyanakkor az alkotó számára az iskola története már részben ismert volt, hiszen Kovács Szabina huszonöt éve dolgozik az intézményben. Az időutazásra épülő történetet, amelyet a gyerekek is nagy lelkesedéssel fogadtak.
A szervezők célja az volt, hogy az iskola minden tanulója részt vehessen az előadásban. Az első osztályostól a nyolcadikosig mindenki kapott valamilyen szerepet: jelenetekben, táncos és zenés átvezetőkben szerepelnek, a visszahúzódóbb diákok pedig a háttérmunkában, a díszletek mozgatásában és rendezésében segítettek. Az iskola mintegy 170 tanulója így mind részese lett az ünnepi produkciónak.
A darab szeptember első hetében készült el, körülbelül tíz nap alatt. A próbák előkészítése a második félév elején kezdődött, az intenzív munka pedig márciusban és áprilisban zajlott, összesen mintegy két és fél hónapon át. A műsor létrejöttében az egész iskola közössége részt vett: pedagógiai asszisztensek, osztályfőnökök, pedagógusok és segítők egyaránt hozzájárultak a kellékek, díszletek és jelenetek megvalósításához. Az előadás így nemcsak az iskola történetéről szól, hanem a közösségi összefogás erejéről, valamint a tudás és a tanulás értékéről is.
A kulcsszerepet, azaz az iskola szellemét játszó Agárdi Dorina azt mondta, hogy az általa alakított alak a múltból jön elő, hogy három diákot vezessen végig az iskola történetén. – Én a tudást szimbolizálom, mely soha nem alszik ki az iskolában. Nagyon örültem, amikor az igazgató felkért erre a szerepre. – mondta. Hozzátette, hogy úgy érzi, nagyon jó klauzálosnak lenni. – Én nagyon szeretem ezt az iskolát, nagyon sok versenyen sikeresen veszünk részt. Ez egy nagyon jó iskola, nagyon jó közösséggel, nagyon jó tanárokkal!
A jubileumi előadás nézői nagy tapssal jutalmazták a gyerekek játékát.
Hozzászólások lezárva.