A szakképzés volt pellengéren a Pedagógusok Szakszervezetének fórumán, a Gregusban

A szakképzés átalakításáról, az új Nemzeti Alaptantervről és az új kormány oktatáshoz való viszonyáról is szó esett a Pedagógus Szakszervezet csütörtöki fórumán a Gregus Máté Technikum aulájában. A szakképzés kérdéseit körbejáró rendezvényen Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke, Gosztonyi Gábor szakképzési alelnök, Tarnay Attila, a szervezet Csongrád-Csanád megyei elnöke és Palotás József szakképzési szakértő tartott egy-egy rövid előadást, majd vitatta meg az összegyűlt helyi pedagógusokkal a szakmájuk legégetőbb kérdéseit.

Az őszi országjárás keretében Hódmezővásárhelyen is fórumot tartott a Pedagógusok Szakszervezete, illetve annak megyei szervezete. A rendezvényre a Gregus Máté Mezőgazdasági Technikumban került sor, ahol a helyi pedagógusok feltehették kérdéseiket a szakszervezet tagjainak.

„A helyben született döntések a legfontosabbak”

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta, reméli, döntő szerepet kap a szakszervezet oktatási ügyekben az elkövetkezendő időszakban.

„Egy olyan kormány alakult az utóbbi időben, amely szakszervezetbarát, tehát partnernek tekinti őket. A jogszabályok egyeztetésében részt veszünk, és figyelembe is veszik a véleményünket. Azt gondolom, hogy az előző időszakhoz képest egy nagyon komoly elmozdulás történt” – fogalmazott az elnök, aki azt is kifejtette, hogy a szakszervezet szerint az önkormányzatoknak, vagy az önkormányzati szövetségeknek valamennyire szerepet kell vállalniuk az iskolák fenntartásában, illetve üzemeltetésében. Mint mondta, „a helyben született döntések a legfontosabbak”. Azt is kiemelte, hogy szükségszerű, hogy az oktatási intézmények önálló „gazdálkodó egységek” legyenek, és emellett megfelelő felelősséggel és jogi hatáskörrel rendelkezzenek.

Oktatók vagy pedagógusok?

A szakképzést tekintve Gosztonyi Gábor szakképzési alelnök úgy véli, a kormányváltás eddig még nem hozott a területen semmi lényegi változást, csupán annyit, hogy a szakképzés betagozódott az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium alá, ezen kívül viszont nincs folyamatban semmi, ami az egységesítés irányába haladna.

Az alelnök ismertette a szakszervezet álláspontját, vagyis hogy a szakképzés nem áll olyan stabil lábakon, mint ahogy azt a kormány részéről állítják, és közel sem csak a kettős hatalommal, azaz a külön kancellári és külön főigazgatói tisztségekkel van gond.

„Azt, hogy 2020-ban, a Covid kellős közepén kiszakították a köznevelési rendszerből a szakképzést, és ezzel együtt át is nevezték az itt dolgozó kollégákat oktatóknak, nagyon sokan kikérik maguknak, mert ők továbbra is pedagógusok. A szakképzésben dolgozók jelentős része nem dolgozik máshol, mint a köznevelésben, mint mondjuk a gimnáziumban a pedagógusok” – fejtette ki a problémát Gosztonyi Gábor.

A szakképzési alelnök arról is beszélt, hogy a szakképzésben dolgozók nem igazán tudnak mit kezdeni a „kétféle munkaidőkerettel”, ami azt jelenti, hogy külön van egy tanévre és külön egy tanítási időre vonatkozó időkeret, ebből fakadóan pedig a túlórák elszámolása is folyamatos problémát jelent.

Változhatnak a szakképzési centrumok vezetői

Tarnay Attila, a szakszervezet Csongrád-Csanád megyei szervezetének elnöke a szakképzés megyét érintő átalakításairól beszélt. Szerinte már elindultak a változások a területen.

„A szakképzési centrumok vezetői állásaira pályázatokat írtak ki, amik mindenképp a változás lehetőségét jelentik, ezt pedig a munkavállalóknak lehetőségük van véleményezni. Ott, ahol egyértelműen a változásra szavaznak, még ha ez egy vélemény is, akkor ezt a fenntartónak is meg kell fontolnia, és változásoknak kell beállnia a szakképzési centrumok élén is” – részletezte a folyamatot a megyei elnök.

A több órás fórum Palotás József szakképzési szakértő előadásával kezdődött, majd a rendezvény második felében a helyi pedagógusok és oktatók feltették kérdéseiket a szervezeti tagoknak.