A vízmegtartás Kovács néniéknél kezdődik, a Kossuth utca 22/A-ban

Hogyan lehetne megállítani a vizet, mielőtt elhagyja az országot? – ezt a kérdéskört járta körül Kozó Attila szerkesztő Balla Ivánnal, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének elnökével a Vásárhelyi Televízó Időben című műsorában. Szó esett az új vízmegtartási szemléletről, a kormány nagyszabású vízgazdálkodási terveiről, a vásárhelyi záportározó szerepéről és a dél-alföldi térség lehetőségeiről is.

A napok óta tartó esőzés apropóján indult a beszélgetés, amely hamar a hazai vízgazdálkodás egyik legfontosabb kérdésére, a víz helyben tartására terelődött. Balla Iván szerint az elmúlt évtizedekben alapvetően az elvezetésre rendezkedtünk be, de időközben egyre inkább az lenne a feladat, hogy a rendelkezésre álló vízkészleteket megőrizzük, és tartalékoljuk a szárazabb időszakokra.

A műsorban szó esett a kormány által nemrégiben meghirdetett, kibővített vízmegtartási programról is. A tervek szerint 2027-ben a vízügyi és környezetvédelmi fejlesztésekre fordítható keret több mint négyszeresére emelkedik. A szövetség elnöke örömét fejezte ki a tervekkel kapcsolatban, mint elmondta, a szakma régóta vár erre a szemléletváltásra, de vannak gyakorlati, szabályozási kérdések, amelyeket a célok megvalósításához még meg kell oldani.

Balla Iván kitért arra is, miért nem mindegy, hogyan alakítjuk át a csatornarendszereket, milyen állapotban vannak a víz visszatartását szolgáló zsilipek és műtárgyak, illetve miért okozhatnak problémát a túl mélyre ásott csatornák. Azt is elmondta, miért tartja fontosnak, hogy a helyi gazdálkodók, önkormányzatok és közösségek is részt vegyenek a vízgazdálkodási döntésekben.

Mint fogalmazott, az ő szakmai világában a vízmegtartás „Kovács néniékkel kezdődik, Kossuth utca 22/A-ban”, vagyis „egy össztársadalmi feladat lesz„. Hozzátette, meg kell tanulnunk alapvetően másként gondolkodni a vízről, amelyben a lakosságnak, az önkormányzatoknak és a szakmának is feladata van.

A beszélgetésben külön figyelmet kapott Vásárhely is

A vásárhelyi vésztározó példáján keresztül arról is szó esett, hogyan lehetne a településeken összegyűlő csapadékvizet hasznosítani, miközben a létesítmények árvíz- és belvízvédelmi funkciója is megmarad. A szakember örvendetesnek tartja a vásárhelyi projektet, és a jelenlegi vízügyi helyzetben azt sem tartja problémának, hogy termálvíz is folyik a tározóba:

„Egy nagy tudós embernek volt ez a mondása, hogy minden rossz víznél rosszabb a »nincs víz«. Tehát mi most ezt a »nincs víz«-időszakot éltünk át” – fogalmazott.

Balla Iván beszélt még a Dél-Alföld öntözési lehetőségeiről, a Tisza, a Maros és a Körös vízkészletének jobb hasznosításáról, valamint a régi vizes élőhelyek újjáélesztésének fontosságáról is.

Hogy miért kellene egészen másként gondolkodnunk a vízről, milyen lehetőségei vannak a térségnek, és hogyan válhatnak a helyi közösségek is a vízmegtartás szereplőivé? A Vásárhelyi Televízió Időben című műsorának teljes beszélgetése ezekre a kérdésekre is választ ad: