Sulyok Tamás nem mond le, szerinte jogilag mindegy a támogatottsága, vagy népszerűsége

Sulyok Tamás az Indexnek adott interjújában egyértelművé tette: nem kíván lemondani annak ellenére sem, hogy Magyar Péter ultimátumban szólította fel távozásra. Az államfő szerint nincs olyan jogi vagy alkotmányos indok, amely megalapozná a lemondását, ő pedig az Alaptörvényre tett esküjéhez kíván hű maradni. Úgy fogalmazott: a köztársasági elnök nem politikai szereplő, hanem az alkotmányos rend és a nemzet közjogi egységének kifejezője, ezért a tisztséget nem politikai támogatottság vagy népszerűség alapján kell megítélni.

Sulyok Tamás arról beszélt, hogy a választások után többször is találkozott Magyar Péterrel, akivel tárgyszerű és korrekt hangulatú egyeztetéseket folytattak. A miniszterelnök minden alkalommal világossá tette, hogy miért tartja indokoltnak az államfő távozását, Sulyok azonban következetesen azt válaszolta: másképp értelmezi a köztársasági elnök alkotmányos szerepét. Szerinte a vita valójában nem személyes természetű, hanem arról szól, hogy az új politikai többség át akarja értelmezni az államfői intézmény szerepét Magyarországon.

Az államfő úgy látja, hogy a Tisza-kormány részéről valóban megjelent egy erős politikai igény a köztársasági elnöki funkció újradefiniálására, ezt azonban legitim politikai törekvésnek nevezte. Kiemelte ugyanakkor: az alkotmányos rendszer átalakítása csak jogállami és nemzetközi normáknak megfelelő módon történhet. Figyelmeztetett arra is, hogy még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy alkotmánymódosítás vagy jogalkotási folyamat célja konkrét közjogi szereplők eltávolítása legyen.

Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnöknek pártatlannak kell maradnia, ezért a kampányidőszakban tudatosan kerülte az erőteljesebb politikai megszólalásokat…

Azokra a kritikákra reagálva, amelyek szerint nem lépett fel elég határozottan a kampány során eldurvuló közbeszéd vagy a gyermekvédelmi ügyek kapcsán, azt mondta: az államfőnek csak kivételes helyzetekben kell aktívan beavatkoznia, különösen akkor, ha az intézmények működésében rendszerszintű zavar keletkezik. Állítása szerint ezekben az ügyekben a hatóságok végezték a munkájukat, ezért nem látta indokoltnak az aktívabb szerepvállalást.

Az interjúban többször is visszatért arra, hogy szerinte Magyarországon most nem rendszerváltás, hanem egyszerű kormányváltás történt. A Magyar Péter által meghirdetett május 31-i ultimátummal kapcsolatban Sulyok Tamás azt mondta: számára június elseje egyszerűen a következő napot jelenti. Hangsúlyozta, hogy az alkotmányos keretek között együtt fog működni a mindenkori kormánnyal, így a Tisza-kormánnyal is, függetlenül attól, hogy politikai nyomás nehezedik rá vagy sem.

Saját meghatározása szerint a köztársasági elnök elsődleges feladata nem politikai program képviselete, hanem az alkotmányos rend fenntartása és a nemzet közjogi egységének kifejezése. Érvelése szerint az elnöki tisztség nem politikai legitimációból, hanem az Alaptörvényből nyeri a szerepét, ezért a népszerűség vagy a társadalmi támogatottság kérdését másodlagosnak tekinti.

Az Indexnek (amely a választás után elismerte, hogy teljesen kamu volt a TISZA-adós cikkük) adott interjúban Sulyok szinte minden konfliktusos kérdést jogi kategóriákra fordít vissza: úgy látja, bizonyos kritikák „politikai értékítéletek”, amelyekkel neki nincs dolga, vagy hogy az alkotmány „nem ismeri” az alkalmatlanság és méltatlanság kategóriáit.