Megnyílt az egykori polgármesternek emléket állító kiállítás

Végigjárta a városházi szamárlétrát, 1936 és 1944 között Vásárhely polgármestere volt és ő volt, aki elszabotálta a vásárhelyi gettó felállítását. Galli Kálmán gyűjtő anyagából a vásárhelyi levéltárban nyílt október végéig látható kiállítás.

Galli Kálmán helytörténeti emlékek és relikviák gyűjtőjeként vált ismertté, neki köszönhető, hogy a kiállítás anyaga fennmaradt az utókor számára. A tárlat középpontjában Endrey Béla élete és munkássága áll, aki Hódmezővásárhely vezetőjeként a második világháború és az azt megelőző vészterhes időszak idején játszott fontos szerepet. Helytörténeti jelentőségét elsősorban annak tulajdonítják, hogy döntési helyzetben igyekezett elszabotálni a hódmezővásárhelyi gettó létrehozását.

Márki-Zay Péter a tárlatnyitón felhívta a figyelmet arra, Endrey Béla polgármester és Beretzk Pál alpolgármester a nehéz háborús években azzal mentette a vásárhelyi zsidóságot, hogy nem jelölt ki számukra kényszerlakhelyet. – Arra bíztatok mindenkit, hogy ismerje meg a Vásárhely történetét, mert helyettünk azzal más nem foglalkozik, hálás vagyok Kálmánnak, Zoltánnak és mindenkinek aki ebben segített – mondta, megköszönve a gyűjtőtevékenységet és az azzal szerzett tudás megosztását.

– Az Endrey család római katolikus értelmiségi család volt. A család több tagja ügyvédként, mérnökként, orvosként vagy katonatisztként dolgozott. Endrey Béla apja, Endrey Gyula újságíró és jogász volt, aki megalapította a Vásárhely és Vidéke című újságot, és hosszú éveken át országgyűlési képviselőként tevékenykedett. A család közéleti és kulturális szerepvállalása meghatározó volt Hódmezővásárhely életében – mondta a kiállítás megnyitón Presztóczki Zoltán, a vásárhelyi levéltár vezetője.

Endrey Béla jogi végzettséget szerzett, majd 1916 és 1944 között végigjárta a városházi ranglétrát: aljegyzőből helyettes polgármester, később polgármester, majd főispán lett. Már helyettes polgármesterként is jelentős szerepet vállalt a város kulturális életének szervezésében. Támogatta többek között a Tornyai Társaság működését, részt vett az írótalálkozók szervezésében, és nyitott szellemiségű emberként vallási hovatartozástól függetlenül széles kapcsolatrendszert ápolt.

A kiállítás Endrey Béla emberi oldalát is bemutatja: társasági életét, sport- és vadászszenvedélyét, valamint második feleségéhez, a nővérként dolgozó Déchi Vilmához fűződő kapcsolatát. A fennmaradt dokumentumok és relikviák országosan is különleges gyűjteménynek számítanak.

– A második világháború idején a helyi gettósítás kérdésében Endrey Béla halogató és akadályozó magatartást tanúsított. A gettót eredetileg a zsinagóga környékén akarták kialakítani, azonban ezt a helyi lakosság és több közéleti szereplő is ellenezte. A késlekedés következtében a vásárhelyi zsidóság egy része végül nem jutott el a koncentrációs táborokba, mert a háborús események közbeszóltak. Endrey Béla tevékenységét később pozitívan értékelték: megkapta a Jad Vasem elismerését, és utcát is elneveztek róla Hódmezővásárhelyen – mondta a főlevéltáros.

A kiállítás október végéig nézhető meg – munkaidőben: h-cs: 8-15.30, p: 8-13 óra között – a vásárhelyi levéltárban.