Romsics Ignác a Fidesz 1956-os emlékezetpolitikáját is bírálta Vásárhelyen
Az 1956-os forradalom 70. évfordulójára emlékeztek pénteken Hódmezővásárhelyen. Romsics Ignác történész a forradalom történelmi jelentőségéről és az elmúlt évtizedek változó emlékezetpolitikájáról beszélt, Márki-Zay Péter polgármester pedig az 1956-os események és a 2026-os politikai fordulat közötti párhuzamokat emelte ki. A megemlékezésen a város forradalmi szerepe, a szabadságért hozott áldozatok és a fiatalok meghatározó szerepe is hangsúlyt kapott.
Ahogyan április 12-e óta minden városi megemlékezésen, úgy az idei, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70 évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen is újra részt vett – részt vehetett – Hódmezővásárhely Helyőrségi zenekara, emelve az ünnepség hangulatát. Ezúttal az emlékezők ezen felül egy nem mindennapi élmény, egy katonai őrségváltás szemtanúi is lehettek.
Az Örökmécses Emlékműnél Romsics Ignác történész, a megemlékezés díszvendége és szónoka Pallavicini-Andrássy Borbálának, gróf Andrássy Gyula unokájának 1956. október 23-i visszaemlékezéséből idézett beszéde elején, majd felelevenítette a forradalom eseményeit, dicsőséges napjait, amelyek Hódmezővásárhelyen is éreztették hatásukat.
Mint elmondta, a közeli egyetemi városban, Szegeden történtek hatására Vásárhelyen már október 23-a előtt terjedni kezdett a forradalmi hangulat. Ennek egyik fontos jele volt, hogy 1956. október 19-én itt alakult meg az ország első diákparlamentje. A Bethlen Gábor Gimnáziumban 300 diák gyűlt össze, és oktatási reformokat követelt. Egyebek mellett azt szerették volna elérni, hogy az orosz nyelv tanulása ne legyen kötelező, hanem fakultatívvá váljon.
Hogyan változott 1956 emlékezete az idők során?
A forradalom szovjet leverésének felidézése után Romsics arról beszélt, hogy az alig két-három hetes felkelés értelmezéséről az elmúlt évtizedekben számos vita folyt Magyarországon. Az 1996-os, első szabadon ünnepelt kerek évfordulón Nagy Imre szobrot kapott a Vértanúk terén, az ezt követő években azonban egyre inkább polarizálódtak az 1956-ról alkotott vélemények.
„Ez nagyon jól látszott 2006-ban, amikor a főváros csatatérré változott, majd 2016-ban, amikor a Fidesz antikommunista emlékezetpolitikájának megfelelően Nagy Imre, Bibó István és a felkelés más baloldali szereplői helyett Mindszenty Józsefre és a fegyveres felkelőkre helyeződött át a hangsúly” – jegyezte meg a történész. Hozzátette, 2018-ban Nagy Imre szobrát is egy félreesőbb helyre száműzték.
„Ezt követően, és különösen 2020-tól kezdve, újabb átértelmezés tanúi lehetünk. A forradalom egyre inkább az árulás és a magunkra hagyatottság minősített eseteként kezdett megjelenni a kormányzati kommunikációban” – folytatta.
Romsics Ignác szerint a kormányzati narratíva ezt az árulást a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok nyakába varrta, amely a globális egyensúly fenntartására törekedve szabad utat engedett a Szovjetuniónak és annak magyarországi kiszolgálóinak.
A történész úgy vélte, ebből a megközelítésből születtek azok a kormánypárti politikai üzenetek is, amelyek szerint a nyugati nagyhatalmaktól és az általuk működtetett transznacionális, vagyis kozmopolita hálózatoktól, Brüsszeltől és Sorostól napjainkban sincs mit remélni.
Felidézte Orbán Balázs 2024-es, nagy visszhangot kiváltó nyilatkozatát is, amely szerint 1956 legfőbb tanulsága, hogy nem tanácsos szembeszállni az orosz katonai túlerővel.
Szeretném hinni, vagy inkább bízom abban, hogy a 2026. április 12-i, kétharmados felhatalmazással hivatalba lépő Tisza-kormány e téren is szakítani fog elődje egyoldalú és félrevezető emlékezetpolitikájával, és a forradalmat olyan összetettnek, és ezen az összetettségen belül mégis olyan egységesnek fogja mutatni, mint amilyen az valójában volt
– zárta beszédét a történész.
Márki-Zay Péter szerint 2026-ban is a szabadságért álltak ki a magyarok
Márki-Zay Péter ünnepi beszédében először megköszönte Romsics Ignácnak, hogy jelenlétével és szavaival különlegesebbé tette a vásárhelyi megemlékezést.
A polgármester a történész gondolataihoz kapcsolódva kiemelte Hódmezővásárhely szerepét az 1956-os forradalomban. Mint mondta, a városban ugyan nem voltak véres áldozatok, az ország első diákparlamentjének megalakulása azonban olyan történelmi esemény, amelyre a vásárhelyiek joggal lehetnek büszkék.
Megemlékezett azokról a diákokról is, akik részt vettek a gimnáziumi eseményekben és a szervezkedésben, ezért később nem érettségizhettek, és továbbtanulási lehetőségüktől is megfosztották őket. „Egész életükben viselték ennek a néhány napnak a szomorú, súlyos következményeit” – mondta. „Előttük is fejet hajtva mondunk most hálát és köszönetet mindazoknak, akik 70 évvel ezelőtt hazánk függetlenségéért és szabadságáért, valamint a polgári értékekért áldozták akár az életüket is” – folytatta.
Márki-Zay Péter ezután párhuzamot vont az 1848-as és az 1956-os forradalom között. Mindkettő a polgári értékek, a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a piacgazdaság melletti kiállás jegyében született – fogalmazott. Szerinte 2026-ban ugyanezekért az értékekért zajlott egy sikeres, immár vértelen forradalom.
A polgármester kiemelte, hogy 1956-hoz hasonlóan ezúttal is meghatározó szerep jutott a fiataloknak. Mint mondta, a magyar fiatalok soha nem látott arányban vettek részt az áprilisi választáson.
„Az emberek elsősorban a szabadságukért és a jólétükért lázadtak fel, mert a történelem időről időre megtanította nekik, hogy ahol nincs szabadság, ahol önkény van, ott szegénység is van, az emberek élete rosszabb minőségű lesz. Amikor pedig ez egyfajta elviselhetetlen szintet ér el, kitör a forradalom” – fogalmazott.
A polgármester szerint a magyarok áprilisban ismét példát mutattak a világnak: „1848-ban is példát mutattunk a világnak, 1956-ban is példát mutattunk a világnak, és most, 2026-ban is példát mutattunk a világnak, 70 évvel az ’56-os forradalom után” – mondta.
1956 világtörténelmi jelentőségű esemény volt, amely az egész világra hatást gyakorolt – fejtette ki, majd hozzátette, a forradalom emléke még a popkultúrában is tovább él: példaként az olasz Lazio labdarúgócsapatának indulóját, az Avanti ragazzi di Buda című dalt említette, amely az 1956-os pesti srácok emlékét idézi.
Márki-Zay Péter arról is beszélt, hogy a magyarok büszkék lehetnek arra, hogy ismét felmutatták a szabadság lángját Európában. Hivatkozott az Eurobarométer egyik felmérésére is, amely szerint idén a magyarok bizonyultak Európa legoptimistább nemzetének.
A polgármester felidézte az áprilisi választás több emlékezetes pillanatát, amelyek a világsajtót is bejárták. Ezek között említette a leendő egészségügyi miniszter önfeledt táncát és az emberek budapesti metróban, illetve a mozgólépcsőkön tartott ünneplését.
Szerinte mindez azt mutatja, hogy a hősök iránti tisztelet nem pusztán emlékezés, hanem azoknak az értékeknek a képviselete és továbbvitele is, amelyekért hetven évvel ezelőtt oly sokan áldozták életüket Magyarországon.
Most nekünk, magyaroknak, 70 évvel az ’56-os forradalom és a levert szabadságharc után, valamint az 1848–49-es, hasonlóan elbukott szabadságharcra emlékezve figyelemmel kell lennünk arra, hogy a szabadság soha nem örök. Azért minden alkalommal és mindannyiunknak tenni kell, küzdeni kell. Építsünk egy szabad, prosperáló, boldog, egészséges, szerető országot itt, Magyarországon!
– zárta beszédét a polgármester.
Fáklyás felvonulással és kiállítással folytatódott a megemlékezés
A beszédeket követően az önkormányzat, a rendvédelmi szervek, a pártok – köztük a vásárhelyi Fidesz két képviselője – és a civil szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat az emlékezés helyszínén.
Ezután a Bessenyei Színkör Kiss József Az angyalok nem sírnak című drámájának erre az alkalomra készített kivonatát adták elő. A darab az 1956-os események emberi oldalát idézte fel: „Megrendítő módon emlékeztet minket arra, hogy a szabadságért vívott küzdelemnek mindig emberi sorsokban mérhető ára van” – hangzott el az előadás felvezetőjében.
A megemlékezés fáklyás felvonulással folytatódott, amely a Bessenyei Ferenc Művelődési Központig vezetett. Ott a Péczely Attila Alapfokú Művészeti Iskola növendékei adtak rövid zenés műsort az emlékezőknek.
A rendezvény a művelődési központ első emeletén folytatódott, ahol Dömötör Mihály fotóművész 1956-os honvédekről készült portréit és Plohn József 1848-as honvédeket megörökítő fényképeit állították ki. A tárlatot Márki-Zay Péter nyitotta meg, kiemelve annak méltóságát, hogy a kiállításon 1848 és 1956, ennek a két kiemelkedő történelmi eseménynek a hősei egymás mellett jelennek meg, majd a tárlathoz Dömötör Mihálynak gratulálva hangsúlyozta azt is, milyen kiemelkedő fotóművészek alkottak – és alkotnak jelenleg is – Vásárhelyen.
A megnyitót Nagy Balázs Levente szavalata tette még emlékezetesebbé.
Dömötör Mihállyal a kiállítás kapcsán korábban beszélgettünk:
A városi megemlékezés a Szabadság, szerelem című film vetítésével ért véget a BFMK színháztermében.
Hozzászólások lezárva.