Magyar Péter arra kérte a magyarokat, hogy kapaszkodjanak újra össze

A 20. század talán legfontosabb forradalmának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Magyar Péter miniszterelnök pénteken Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren az MTI tudósítása szerint. A kormányfő beszédében 1956 örökségének továbbvitelét ígérte, valamint a magyarok a szabad, demokratikus Európához való tartozását és összefogásának el nem vehető képességét is hangsúlyozta.

Magyar Péter azt mondta, azt mondta, 1956. október 23-án világtörténelmet írt néhány százezer magyar, majd a hozzájuk csatlakozó milliók. – Az a Magyarország, amelyre vágytak, azon a délutánon megszületett bennük: a szabad, erős, öntudatos haza – fogalmazott.

A kormányfő – akinek beszéde elején a „Köszönjük!” skandálást lehetett hallani – azt mondta, Magyarország kivívta szabadságát, megvédte demokráciáját, erősebb és szuverénebb, mint valaha. Olyan büszkén tekinthet vissza a hőseire, mint amilyen büszkén ki lehet mondani, áldozatuk nem volt hiába.

A miniszterelnök hangsúlyozta: bár leverhették a forradalmat, börtönbe zárhatták és meggyilkolhatták a forradalom hőseit, de az összefogás képességének és saját sorsa alakításának a felismerését többé senki nem vehette el a magyaroktól. Azt mondta, október 23-án és az azt követő napokban a magyarok világtörténelmet írtak: beütötték az első és talán legfontosabb szöget a kommunizmus koporsójába.

Kitért arra, hogy a forradalom után a hatalom nem érte be a puszta bosszúval, az igazságot akarta megsemmisíteni és az

„összekapaszkodó karokat végleg szétszakítani”.

Azt akarták – folytatta – , hogy magyar gyanakodjon magyarra és mindenki lehajtott fejjel, magányosan, féljen és éljen; ennek vált véres szimbólumává Nagy Imre miniszterelnök, Maléter Pál védelmi miniszter és Gimes Miklós újságíró 1958. június 16-i kivégzése.

A miniszterelnök hangsúlyozta: 1956 mártírjai halálukkal nekünk is üzentek.

„A független és demokratikus Magyarországért adták az életüket, mi pedig most, a forradalom után hetven évvel felemelt fejjel válaszolhatunk nekik: értjük az áldozatukat, őrizzük a szabadságukat és ezt a hazát soha de soha többé nem hagyjuk, nem engedjük eltiporni”

– fogalmazott.

Magyar Péter hangsúlyozta: minden magyar vezetőnek tudnia kell, hogy a hatalma soha nem lehet fontosabb, mint a hazája szabadsága. Orbán Viktornak is üzent, akit október 23-án egy párizsi hotel teraszán fotóztak le:

aki 1956 után egy agresszort menteget vagy idegen birodalmi érdekeknek rendeli alá a nemzetet, az semmit sem ért 1956 üzenetéből, „legyen Budapesten vagy éppen egy párizsi teraszon”.

A kormányfő köszönetet mondott azoknak az országoknak, akik befogadták a megtorlás elől menekülőket.

A kormányfő Brusznyai Árpádot, Szeles Erikát és Mansfeld Pétert kiemelve azt mondta, nem volt hiábavaló az 1956-os mártírok áldozata, akik a szabad, független, demokratikus hazáért adták életüket. Szerinte a forradalom ismert és névtelen hősei is büszkék lennének a mai Magyarországra.

Elmondta, 1956-ban azt is követelték, hogy legyen becsülete a munkának, hogy az emberek szabadnak érezhessék magukat saját hazájukban és bizalommal tervezhessék a jövőjüket.

Ezt az örökséget visszük tovább, amikor olyan országot építünk, ahol a szabadság mellé tisztes megélhetés, megbecsülés és lehetőség jár – mondta.

Magyar Péter leszögezte: senkinek sincs joga többé kisajátítani a szabadságot, és magyarságából kirekeszteni azokat, akik másképp gondolkodnak a világról.

Magyarország nem kompország, nem sodródhat megállíthatatlanul Kelet és Nyugat között, 1956-ban a magyarok egyértelműen választottak, a szabad, demokratikus Európához tartozunk

– jelentette ki.

Magyar Péter közölte, a magyaroknak 70 évvel ezelőtt mindössze 13 nap szabadság jutott, mert a túlerő eltiporta ezt a csodát,

„nekünk viszont megadatott a folytatás, mi visszavettük a saját hazánkat”.

Magyar Péter az eseményen fogadalmat tett, hogy a megszerzett hatalmat soha nem használják fel népük ellen, számukra a kormányzás nem uralkodás, hanem szolgálat, visszaadják a szavak hitelét, a közpénz újra a közösség vagyona, a törvény újra mindenkire egyformán érvényes.

Megerősítette: nem ásnak új lövészárkokat magyar és magyar közé, nem gyártanak új ellenségeket, a kormányzat feladata, hogy a kivívott szabadságból biztonságot, méltóságot és lehetőséget teremtsen minden magyarnak.

A miniszterelnök arra kérte az embereket, hogy kapaszkodjanak újra össze, „legyen hely mellettünk annak is, aki másfelől érkezik, másképp gondolkodik”.

Az MTI tudósítása szerint az ünnepi műsor ideje alatt néhány tüntető – köztük Budaházy György – megjelent a téren és két molinóval a gyermekvédelmi törvény módosítása ellen tiltakozott. A rendezők kivezették őket a Kossuth térről.