A Nemzeti Összetartozás Napján tartott városi megemlékezésen Márki-Zay Péter a trianoni békediktátum következményeiről, a határon túli magyarság támogatásáról és az összetartozás jelentőségéről beszélt. A polgármester szerint Trianon „nemcsak a tragédiáról szól, hanem arról is, hogy poraiból is fel tud támadni egy nemzet”.
A hagyományoknak megfelelően a Szent István téri országzászlónál emlékezett meg csütörtökön az önkormányzat a Nemzeti Összetartozás Napjáról, amelyet a trianoni békediktátum aláírásának immár 106. évfordulóján tartottak.
Az eseményen részt vett Ferenczi Gábor országgyűlési képviselő, valamint a város négy fideszes önkormányzati képviselője is. Jelenlétüket megköszönve Márki-Zay Péter hangsúlyozta: a nemzeti összetartozást csak a megosztottság meghaladásával lehet erősíteni.
A gyűlöletet csak szeretettel lehet gyógyítani. A bűnt bűnnel nem lehet orvosolni
– fogalmazott.
A polgármester beszédében felidézte a trianoni békeszerződés történelmi körülményeit és következményeit. Emlékeztetett arra, hogy 1920. június 4-én Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát és lakosságának jelentős részét. A történteket a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájának nevezte.
Arról is beszélt, hogy Hódmezővásárhelyt különösen érzékenyen érintette az új határok meghúzása, hiszen egy központi fekvésű, prosperáló városból szinte határ menti településsé vált.
„Kevés olyan család van, amelynek történetében ne jelenne meg valamilyen formában az elszakítottság élménye” – mondta, majd hozzátette: „Ez a nap nem csupán a veszteségről szól, hanem a megmaradásról is.”
A polgármester szerint az elcsatolt területeken élő magyar közösségeket támogatni kell kultúrájuk és identitásuk megőrzésében, ugyanakkor fontos, hogy Magyarország a szomszédos országok többségi nemzeteivel is „kölcsönös tiszteleten alapuló, békés és együttműködő kapcsolatokat” építsen.
Beszédében aktuálpolitikai kérdésekre is kitért.
Hálásak vagyunk, és nagyon boldog vagyok, hogy az új magyar kormány a 2026. április 12-i forradalom és rendszerváltás után ugyanúgy szívén viseli a magyarság megmaradását, mint elődei
– mondta.
Meggyőződése szerint az új magyar kormány véget fog vetni „annak a megosztottságnak, ami magyart magyar ellen uszított”, és a határon túli magyarokat a jövőben „nem szavazatszerzésre fogják felhasználni”.
Márki-Zay Péter örömét fejezte ki amiatt is, hogy szerinte a jövőben nem lesz olyan hivatalos magyar álláspont, amely a határon túli magyar közösségek elleni gyűlöletkeltést támogatná, vagy akár katonatemetők meggyalázásához vezetne. Hozzátette: senkinek a magyarságát sem szabad kétségbe vonni a neve vagy származása alapján sem. Ezzel kapcsolatban Strompová Viktória tiszás képviselőre utalt, akit korábban Lázár János „leszlovákozott”.
A polgármester azt is kiemelte, hogy előző nap Berlinben Magyar Péter megállapodott az ukrán vezetéssel a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól.
Ami tíz éven keresztül nem sikerült az előző kormánynak, az néhány hét alatt sikerült egy becsületes, tisztességes új magyar vezetésnek
– mondta, majd felolvasta Magyar Péter nyilatkozatát a megállapodásról.
Márki-Zay Péter szerint a magyar kisebbségek boldogulásának záloga, hogy a mindenkori magyar kormány jó kapcsolatra törekedjen az adott országok többségi társadalmával, és ne szítson konfliktusokat.
A tárgyalások eredményét így értékelte:
Trianon tehát nemcsak a tragédiáról szól, hanem arról is, hogy poraiból is fel tud támadni egy nemzet.
A beszéd végén reményét fejezte ki, hogy ez a folyamat „boldogan és szerencsésen” megy végbe, majd ezekkel a szavakkal zárta gondolatait:
„Vannak a politikai nézetkülönbségeket messze felülíró közös ügyeink, közös egységünk. Ápoljuk ezt, és soha ne felejtsük el, hogy magyarnak nem lehet ellensége a magyar.”
Az ünnepség fényét a Domonkos Nővérek Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolájának két kórusa emelte, Tarr Angéla zongorakíséretével, illetve szavalatok is elhangoztak az iskola tanulóinak tolmácsolásban.
Az országzászlónál végül az önkormányzat mellett a Tisza párt képviseletében Ferenczi Gábor, valamint a vásárhelyi Fidesz is elhelyezte az emlékezés koszorúját.
Az esemény ezt követően a Hód-Mezőgazda Zrt. területén található Hősi Emlékműnél folytatódott, ahol Berényi Károly, a város külhoni kapcsolataiért is felelős alpolgármestere osztotta meg gondolatait a megjelentekkel.
Beszédében hangsúlyozta Hódmezővásárhely szerepét a 2004-es, eredménytelen kettős állampolgársági népszavazást követően. Felidézte, hogy a város 2005-ben tiszteletbeli polgárságot ajánlott fel a határon túli magyaroknak „lelki jóvátételként”, amelyhez mintegy húszezer ember csatlakozott. Véleménye szerint az innen induló kezdeményezés készítette elő a 2011-ben bevezetett egyszerűsített honosítást és a kettős állampolgárság intézményét.
Ugyanakkor úgy vélte, hogy az elmúlt években meggyengült az anyaországi és a határon túli magyar közösségek kapcsolata.
„Most, 15 évvel az egyszerűsített honosítási eljárás és a kettős állampolgárság bevezetését követően mégis az az érzés nehezíti meg a lelkünket, hogy a határon túli magyarjainktól ismét nagyon eltávolodtunk” – fogalmazott.
Berényi Károly szerint „területvesztéstől már nem kell tartanunk, de a magyarságvesztés, a magyar identitású emberek számbeli csökkenése komoly veszély a mai napokban is”.
Hozzászólások lezárva.