Lélegzetvisszafojtva: Sulyok Tamás vajon ma aláírja a 17. Alaptörvény-módosítást?

A köztársasági elnöknek ugyanis erre a mai napon van még törvényileg lehetősége. És talán ez lenne a legbékésebb megoldás. A Sándor-palota a cikk megjelenésekor még nem adott ki nyilvános és hivatalos közleményt.

A magyar közélet szereplői és az érdeklődők most lélegzetvisszafojtva várják a szombat végét: vajon Sulyok Tamás aláírja-e az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyben az ő köztársasági elnöki ciklusának végét is jelenthetné.

Sulyok mögött valójában csak a kisebbség áll – legalábbis bírálói szerint –, miközben az ország politikai és közvéleményi többsége, függetlenül az elmozdítás módjának esetleges ellentmondásaitól, az államfő távozását támogatja. Érvelésük szerint Sulyok Tamás egyértelműen a Fidesz jelöltje volt, és az Alkotmánybíróság elnökeként is szerepet játszott a jogállam lebontásában, vagy legalábbis annak kísérletében.

Elemzők szerint a legbékésebb és legméltóságteljesebb lépés az önkéntes távozás lenne: akár az Alaptörvény módosításával összefüggésben, akár attól függetlenül, saját lemondásával. Sulyok azonban nem feltétlenül ezt az utat választja. Az Alkotmánybírósághoz fordulhat, amely megsemmisítheti a jogszabályt, de akár az időhúzás lehetősége is fennáll, vagyis a testület nem hoz azonnali döntést.

Ezekben az esetekben egyfajta közjogi bizonytalanság alakulhat ki: egy kétharmados többséggel rendelkező Tisza-kormány akár illegitimnek is tekintheti az államfőt. Nem küldhetnek neki aláírásra törvényeket, és megpróbálhatják akár a Sándor-palota költségvetési forrásait is korlátozni.

Különösen „pikáns” lehet az Alkotmánybíróság elé kerülő jogszabály annak tudatában, hogy az nem csupán Sulyok Tamás elmozdításáról rendelkezik, hanem például az Alkotmánybíróság tagjai felső korhatárának 70 évben történő meghatározásáról is. Ez pedig Polt Péter elnök mellett több alkotmánybírót is érinthet.

Magyar Péter a kampánya alatt nem árult zsákbamacskát azzal kapcsolatban, mit gondol Sulyok Tamásról mint államfőről. A választók ennek ismeretében adták voksukat a Tiszára. Valószínűleg többen tiltakoznának a (még néhány óráig?) köztársasági elnök mellett abban az esetben, ha a jogállamiságot április 12-e előtt is ugyanilyen határozottsággal féltette volna.