Baka András szerint vértelen forradalom zajlott Magyarországon

A jogállam újjáépítéséről, az előző rendszer vezetőinek felelősségre vonásáról, az új alkotmányról és a kegyelmi döntések szabályairól is beszélt Baka András köztársasági elnök a Válasz Online-nak adott első államfői interjújában. Az államfő szerint a fontos állami intézmények vezetőinek eltávolítása bizonyos feltételek mellett alkotmánymódosítással is indokolt lehet, a kétharmados törvényhozási többség intézményét pedig egyfajta betegségnek nevezte.

Baka András a Válasz Online-nak a tavaszi politikai változásokat vértelen forradalomként értékelte. Úgy fogalmazott, hogy a választók túlnyomó többsége elutasította a félelemre, az ipari méretű korrupcióra és a propagandára épülő rendszert. Szerinte a hatalom átadása önmagában nem teszi demokratikussá és jogállamivá az előző időszakot, ugyanakkor jelenleg nem látja annak jeleit, hogy Magyarországon önkényuralom épülne.

Az államfő két fontos feladatot nevezett meg: az európai, alkotmányos demokrácia és a jogállamiság helyreállítását, valamint az előző rendszer jogellenes működtetéséért és a közvagyon magánvagyonná alakításáért felelős személyek bíróság elé állítását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elszámoltatásnak minden esetben jogállami keretek között, bosszú nélkül kell történnie.

Az állami intézmények vezetőinek leváltásáról szólva Baka úgy vélte, hogy az előző rendszerben politikai alapon kinevezett vezetők hivatalban maradása akadályozhatja az új demokratikus államszervezet kiépítését. Szerinte az érintettek tevékenységét egyenként, pártatlan és független vizsgálattal kell megítélni, és ha másként nem biztosítható az intézmények jogállami működése, rendkívüli jogi eszközök, akár alkotmánymódosítás is alkalmazható. Azt is közölte, hogy nem kíván válaszolni azokra a nyílt levelekre, amelyekben egyes Fideszes politikai szereplők az államfő közbenjárását kérik, az általuk önkénynek vélt esetekkel kapcsolatban.

Az új alkotmány szükségességéről azt mondta, hogy időszerűnek tartja az új alaptörvény megalkotását, de önmagában egy írott dokumentum nem képes biztosítani a demokratikus működést. Szerinte sokkal fontosabb, hogy az állami intézmények és vezetőik valóban ellássák feladataikat, megvédjék az alkotmányos értékeket, és a civil társadalom is fellépjen azok veszélyeztetése esetén. A kétharmados többséghez kötött törvényhozást „egyfajta betegségnek” nevezte, és problémásnak tartotta, hogy számos kérdésben csak ilyen többséggel lehet változtatni. Baka szerint a hosszú időre bebetonozott intézményvezetői mandátumok szintén gondot jelentenek. Az alkotmányozási folyamatot figyelemmel kívánja kísérni, és szükség esetén véleményt is mond majd róla.

A legfőbb ügyész jelölésével kapcsolatban elismerte, hogy az első jelölt, Szathmáry Zoltán bemutatásakor hibázott, mert a nyilvánosság számára részletesebben kellett volna ismertetnie a jelölt szakmai hátterét és a döntése indokait. A jelölt testvére érintett volt az aranykonvojügyben, ám Baka szerint a nyilvánosságra nem tartozó eljárási információkról nem beszélhet. Második jelöltjének, Fejes Péternek a megválasztását azért is tartja fontosnak, mert az ügyészségnek mielőbb új vezetőre van szüksége. Úgy véli, a szervezet működését belülről ismerő vezető gyorsabban és hatékonyabban tudná ellátni a feladatot.

A kegyelmi döntésekről szólva az államfő kijelentette, hogy az elnök nem működhet a bíróságok feletti újabb jogorvoslati fórumként. Kegyelmet csak kivételes esetben, egyedi mérlegelés alapján, olyan körülményeket figyelembe véve adna, amelyeket a bíróság nem mérlegelhetett. A politikai szempontokat, a közbenjárást és a kéréseket kizárná a döntéshozatalból, és közölte, hogy nem adna kegyelmet a korábbi, terrorcselekmények miatt elítélteknek adott kegyelmekhez hasonló indokok alapján. A korábbi kegyelmi határozatok teljes körű felülvizsgálatát ugyanakkor nem ígérte, a döntések szélesebb körű nyilvánosságra hozatalát pedig személyiségi jogi akadályok miatt nem tartja lehetségesnek.

A külpolitikáról és Ukrajnáról azt mondta, hogy az ENSZ-közgyűlésen elmondott beszédét maga írta, és abban saját gondolatait fogalmazta meg. Az 1956-os magyar forradalom és Ukrajna jelenlegi helyzete között szerinte fontos párhuzam, hogy mindkét esetben az önrendelkezésért folytatott küzdelemről van szó. Úgy fogalmazott, Magyarország ismét közeledik Európához, és egyértelművé teszi, ki az agresszor és ki az áldozat az orosz–ukrán háborúban. A külpolitika irányának meghatározását ugyanakkor a kormány feladatának nevezte.

Az interjúban Baka a saját államfői szerepéről is beszélt. Azt mondta, azért vállalta a tisztséget, mert szeretné, ha a köztársasági elnöki intézmény visszanyerné önálló alkotmányos szerepét, és hozzájárulhatna Magyarország nemzetközi hitelességének helyreállításához. A köztársasági elnök közvetlen megválasztásának kérdésében nem foglalt állást, de arra figyelmeztetett, hogy az állami vezetők kiválasztásában a közösségi média népszerűsége nem helyettesítheti a demokratikus intézményi garanciákat.