Versekből és zenéből épít új világot a vásárhelyi költő – videóval

Diószegi Szabó Pál dalköltő immár hetedik verseskötetét mutatták be csütörtökön este a Németh László Városi Könyvtárban, a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület és a könyvtár szervezésében,a Kortárs fogadó sorozat keretében. A Karcsúak az álmok? című könyvben a mindennapi élet apró örömei, az értelmiségi útkeresés, a tudományos élet, a zene és az idegen nyelvekhez fűződő poétikai viszony egyaránt megjelenik.

Diószegi Szabó Pál az elmúlt négy év verseiből válogatott az új, tíz ciklusra tagolt kötetbe. A Karcsúak az álmok? című könyvben a mindennapi élet apró örömei, az értelmiségi útkeresés, a tudományos élet, a zene és az idegen nyelvekhez fűződő poétikai viszony egyaránt megjelenik. A versekben a szerző életének fordulatai és az elmúlt évek tapasztalatai is nyomot hagytak.

– A cím kérdő formája tudatos választás volt. Olyan címet kerestem, amely refrénként visszatérhet az olvasó gondolataiban, és a kötet különböző verseihez egyaránt kapcsolódhat. A kérdésfeltevés arra hívja az olvasót, hogy maga döntse el, valóban karcsúak-e az álmok. A „karcsú” szó nem csupán a mennyiségre utal, hanem esztétikai minőséget is hordoz: azt sugallja, hogy a kevesebb, a szűkösebben megadatott is lehet szép és értékes. A kötetben az apróbb örömök, a hétköznapok színei és az életkorral változó igények, vágyak is fontos szerepet kapnak – árulta el a költő.

A verskötet egyfajta összegzés is, amely a szerző tudományos és művészeti pályájának tapasztalatait egyaránt magában foglalja. A közel száz vers között történelmi témájú alkotások, konferenciákhoz kapcsolódó versek, latin nyelvű művek és műfordítások is találhatók. A magánélet stabilitása szintén visszaköszön a szövegekben, miközben a költő továbbra is keresi az új kifejezési lehetőségeket.

Diószegi Szabó Pál költészetét régóta meghatározza a társművészetekkel való kapcsolata. Számos verse festmények és más képzőművészeti alkotások hatására született, az új kötetben azonban a zene is hangsúlyosabban jelenik meg. Az idén elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem dalköltészeti képzését, amelynek feladataiból és diplomamunkájából is kerültek versek a könyvbe. Egyes alkotásokat megzenésített, és ezeket szívesen elő is adja.

– A zene számomra nem pusztán kíséret, hanem a versek tartalmához közelebb vezető eszköz. Kántorként az újvárosi gyülekezetben hetente megtapasztalom, hogy az éneklés korosztálytól függetlenül képes közelebb hozni az emberekhez a szövegek mondanivalóját. A megzenésítés ugyanakkor nem minden vers esetében cél: csak azok az alkotások kapnak dallamot, amelyeknél ez hozzáad a kifejezéshez. Szerintem a zene más módon képes megszólaltatni az érzéseket és gondolatokat, mint a szavak, ezért a két művészeti ág találkozása különösen izgalmas alkotói lehetőség – tette hozzá.

A zene és a költészet összekapcsolása a fellépéseiben is egyre nagyobb szerepet kap. A magyar irodalmi és kortárs versekből is szívesen állít össze olyan műsort, amelyben a megzenésített költemények kerülnek középpontba. A dalköltészet számára egy újabb út, amelyen a jövőben is szeretne továbbhaladni. A folyamatos megújulás a költői hangjában is tetten érhető. Hetedik verseskötete már egy másik életszakasz tapasztalatait tükrözi, mint a korábbi művei. Úgy véli, a zene és a költészet kapcsolata az életkor előrehaladtával egyre természetesebbé válik, és az évek során megszerzett tapasztalatok újfajta kifejezésmódok felé terelik az alkotót.

A versek zenei megszólaltatásához a Diószegi Sounds együttes is társult, mely teljes felállásban az esten először mutatkozott be Vásárhelyen. A formáció hat évvel ezelőtt, egy könyvhét alkalmával alakult meg, majd idén Bene Zoltán író kezdeményezésére újra összeálltak a tagok. A közös zenélés öröme és a korábbi emlékek ismét lendületet adtak a társaságnak, a szerző pedig úgy döntött, hogy szólóestek helyett zenekarral lép színpadra.

Az együttes különböző zenei hangzásokat ötvöz, miközben a tagok fiatalkorának zenei világából is merít. A legfontosabb szempont azonban az, hogy a zene ne nyomja el a verseket és a szöveget. A daloknak úgy kell megszólalniuk, hogy a hallgatóság minden szót tisztán érthessen. Ez a fajta visszafogottság a zenetörténet számos korszakában megjelenik: a zenei kíséret feladata ilyenkor az, hogy alázattal szolgálja a szöveget, és ne vegye át tőle a főszerepet.

Az esten zongorán közreműködött Borsos Annamária, a verseket Rácz Attila tolmácsolta, s Diószegi Szabó Pál egy szál gitárral is énekelt.