Szent István-napján a Kossuth téri színpadon játsszák el a Liszt diákjai az Ezeregy éjszakát

Bár eredetileg csak négy előadást tervezett a Domonkos Nővérek Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolája az Ezeregy éjszaka musical telt házas előadásaiból, a hétvégi kettővel együtt összesen nyolcat játszik. Az előadást a város az augusztus 20-i Kossuth téri színpadra is meghívta.

A Geszti Péter–Monori András–Tasnádi István által színpadra álmodott musicalt a nagyközönség az ének-zeneis iskolások előadásában, Vargáné Dezső Zsuzsanna rendezésében és Nemes Roland koreografálásában láthatta, illetve tekintheti meg még kétszer a mostani hétvégén. Aki látta a darabot, annak a háromórás előadás egy pillanat alatt elsuhant, hiszen nem egy egyszerű iskolai darab szemtanúja lehetett, hanem egy igazi színházé, melyben a közönség remekül szórakozott, a szereplők pedig lubickoltak a színpadi szerepük bőrébe bújva.

A darab szereplői mind a két szereposztásban megnézték magukat a mai próbán..

– Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, a közönségnek nagyon tetszett, és mi is nagyon élvezzük a színpadot. Nagyon büszke vagyok a csapatra, rengeteg munka van benne. Nagyon jó emlékként és élményként fogom megőrizni. Örültünk annak, hogy végül dupla annyi előadás lett, mint amennyit eredetileg terveztünk. Egyáltalán nem éreztük fárasztónak, sőt kifejezetten szerettük volna azt a plusz két előadást is. Nagyon hálásak vagyunk, hogy megkaptuk ezt a lehetőséget. Szerintem ez egy nagyon különleges alkalom volt számunkra. Nekünk egyáltalán nem fárasztóak a fellépések. Az előző előadáson is sokkal aktívabbak voltunk, és sokkal jobban beleéltük magunkat a színpadba – mondta el, hogyan élték meg a szereplők a színpadi sikert, a Jázmint alakító Szabó Katica, aki már több iskolai színdarabban is a világot jelentő deszkákra lépett. Azt mondta, hogy ez az Ezeregy éjszaka vitte közülük a prímet.

Magyar Andrea, az iskola igazgatója elárulta, hogy az eredetileg tervezett négy előadáshoz képest végül miért nyolc előadást láthat(ott) a közönség:

– A keretszerződésünk eredetileg is nyolc előadásra szólt, de úgy gondoltuk, hogy csak teltházas előadásokat szerettünk volna megtartani. Ezért történt úgy, hogy először négy előadást hirdettünk meg, utána még igény volt kettőre, és a jelek szerint a jövő heti két előadásunk is minden jegy elkel. Hatalmas élmény számunkra, hogy a közönség ennyire kíváncsi rá, és ez egy folyamat volt. Az első két alkalom után kezdett el terjedni a híre a városban, sőt a városon kívül is. Makóról, illetve Budapestről is jöttek megtekinteni az előadásunkat, és egyre több helyről kaptuk a visszajelzést, hogy milyen csodálatos alkotást hoztunk létre – vázolta a növekvő sikert.

Az iskola Ezeregy éjszaka musicaljét nem csak a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ színpadán láthatják majd az érdeklődők, hanem augusztus 20-án este, a Kossuth téri színpadon is.

– A polgármester úr és munkatársai is megtekintették az egyik előadásunkat, és nekik is nagyon tetszett, ezért felajánlást kaptunk arra, hogy augusztus 20-án este előadhatjuk a Kossuth téren ugyanezt a musicalt még egyszer. Az iskolánk és a gyerekek számára is hatalmas megtiszteltetés, hogy az egész város közönsége előtt szerepelhetnek. Nagyon készülnek rá a gyerekek, a pedagógusok és az egész iskola is. Nagyon köszönjük a lehetőséget.

Az iskola, ahogy tették az eddigi musicaleknél, úgy ehhez is készített egy kiadványt, amelyet emlékbe kaptak a darabban szereplő gyerekek, illetve bárki vihet belőle, aki szeretne. Ebbe az előadáson készült fényképekből válogattak, illetve a musicalből néhány idézet is belekerült. A gyerekek maguktól írtak bele olyan emlékeket is, amelyeket szívesen felidéznének ezzel a musicallel kapcsolatban.

– Ez a füzet örök emlék marad számukra, kézzelfogható formában, és megőrzi azokat a pillanatokat, amelyek nekünk is a legszívhezszólóbbak voltak a musicalből. Ez azért is különleges alkalom, mert mindig furcsa magunkat látni szereplőként. Biztos vagyok benne, hogy egyrészt nagyon sokat tanulnak majd belőle, másrészt pedig nagy élmény lesz számukra, hogy egy igazi színházi előadás keretében láthatják viszont magukat megörökítve – mondta Magyar Andrea.

Vargáné Dezső Zsuzsanna rendező azt mondta, hogy ez a darab is megmutatja, hogy egy nagyon-nagyon összetartó közösség tudott összekovácsolódni.

– A gyerekek nagyon szeretik és támogatják egymást, ez az előadásokon mindig meglátszik. Előfordulnak apró kis mozzanatok, például leesik valakinek a sapkája vagy a kendője, de ezek a lehető legtermészetesebb dolgok. Olyan gyönyörűen feltalálják magukat a gyerekek, hogy mindig van valaki, aki odafigyel rá, odaszalad, felkapja, és már megy is tovább az előadás, mintha ez direkt így lett volna megírva.

Ugyanez igaz a szövegre is. Előfordult, hogy valaki egy picit megbotlott a szövegben, hiszen két órán keresztül estéről estére koncentrálni nem könnyű, ilyenek előfordulnak. De a legnagyobb meglepetésemre és örömömre mindig van valaki, aki egy segítő mozdulattal vagy egy jól időzített megjegyzéssel kisegíti a másikat, és az egész teljesen úgy hat, mintha ez is direkt így lett volna megírva. Szenzációsak a gyerekek. Az összetartásuk és a lelkesedésük itt csúcsosodott ki, és azt hiszem, ennél több nem is kell. Összetartásuk, és az a lelkesedés, amit belevisznek, tulajdonképpen az egész előadás titka. Az csodálatos dolog, hogy megcsinálják, amit kérek tőlük, de ez ennél sokkal többről szól. Igazán akkor kezd élni egy előadás, amikor nemcsak azt csinálják meg, amit kérek tőlük, hanem annál sokkal többet is hozzátesznek. Amikor azt látom, hogy épül az előadás, épülnek a karakterek, saját egyéniségükre formálják őket, sőt olykor még én magam is rácsodálkozom valamire, és megkérdezem: „Ezt mikor találtad ki?” Ilyenkor mondják a gyerekek, hogy sokat gondolkodtak rajta, vagy próbán egyszerűen csak jött egy ötlet. És ezeket be tudjuk építeni az előadásba, mert nem túlzóak az elképzeléseik, hanem teljesen beleillenek az egészbe.

Azt hiszem, egy rendező számára, különösen egy iskolai előadás esetében, ez a csúcs, ez az igazi szenzáció – avatott be bennünket az előadás csak a szereplők és a rendező által ismert mozzanataiba, és abba, hogy egy-egy ilyen színpadi előadásra való készülés és maga az előadás hogyan kovácsolja össze az egymástól különböző gyerekeket egy csapattá – sorolta – mindazt, amit a néző az előadás során nem lát, csak átadja magát az Ezeregy éjszaka meséjének.