Hetvenkét év hagyománya és a kortárs művészet találkozik a 72. Vásárhelyi Őszi Tárlaton

508 alkotó 1255 művet adott be az idei Vásárhelyi Őszi Tárlatra, a kiállításra végül 150 művész 186 alkotása került be. A 72. alkalommal megrendezett tárlat megnyitóján a több mint hét évtizedes vásárhelyi művészeti hagyományról, a kortárs művészet sokszínűségéről és a kiállítás jövőjéről is szó esett. A megnyitón átadták az idei művészeti díjakat is, a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Fődíját és a Tornyai-plakettet Németh Marcell szobrászművész kapta. A megnyitón a városvezetés mellett nemcsak Ferenczi Gábor, a térség országgyűlési képviselője vett részt, de a kulturális minisztérium helyettes államtitkára, Kalla Zsuzsa is.

Gál Boglárka, a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ főigazgatója a megnyitón a kortárs képzőművészet támogatásának fontosságáról, a kiállítás szakmai hátteréről és a megvalósításban részt vevők munkájáról beszélt.

Mint mondta, a Vásárhelyi Őszi Tárlat a hagyományok megőrzése mellett a kortárs művészet új irányainak bemutatására is lehetőséget ad.

„A Vásárhelyi Őszi Tárlat jó példa arra, hogyan lehet a klasszikus hagyományokra építve, azokat bátran továbbgondolva kialakítani a mai művészet sajátos nyelvét, és egyben korszerű mondanivalót megfogalmazni. A 21. században az embernek teljesen új problémákkal kell szembenéznie, amelyek nemcsak a társadalmi folyamatokban, hanem a technikai fejlődésben is megmutatkoznak. A vizuális eszköztár gazdagabb, mint valaha, és ezt a tárlat is tükrözi: a hagyományos technikáktól kezdve a szokatlan anyaghasználaton és anyagtársításokon át egészen a digitális képekig és a formaképzés új lehetőségeiig számos megközelítés jelenik meg” – fogalmazott.

A főigazgató kiemelte a kurátor, Nátyi Róbert, a zsűri tagjainak, valamint a szervezésben és a kiállítás előkészítésében részt vevő munkatársainak szerepét, akiknek egyúttal köszönetet mondott. Mint fogalmazott, a tárlat létrejötte sok ember összehangolt munkájának eredménye.

Márki-Zay Péter: a nemzetközi elismertség is cél

Márki-Zay Péter polgármester beszédében külön megköszönte Gál Boglárka főigazgató és a Tornyai János Múzeum munkatársainak munkáját, majd ismertette az idei tárlat legfontosabb számait.

Az idei kiállításra 508 alkotó 1255 művet adott be, ezek közül 150 művész 186 alkotása került be a tárlatra. A kiállítás 93 festményt, 34 grafikát, 46 plasztikát, valamint 15 installációs, multimédiás és egyéb alkotást vonultat fel.

A polgármester kiemelte, hogy a város több díjat is finanszíroz, összesen 9,9 millió forint értékben. Hangsúlyozta, a díjak összege a bérminimumhoz kötött, így értékálló marad. Szerinte ez a szám mutatja, hogy a Vásárhelyi Őszi Tárlat nemcsak az egyik leghosszabb múltra visszatekintő, hanem az egyik legjelentősebb hazai képzőművészeti kiállítás is.

Márki-Zay Péter örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kurátorok között van olyan szakember is, aki a műalkotások piaci értékére is rálát. Mint fogalmazott, a művészeti szakmai szempontok mellett a galériák és a műkereskedelem visszajelzései is segíthetik az alkotókat.

Hozzátette: büszkeségre ad okot, hogy a kiállítók között olyan művészek is vannak, akik külföldön, például Dél-Koreában értékesítik alkotásaikat. A polgármester szerint fontos cél, hogy a tárlat ne csak helyi és országos szinten legyen elismert, hanem nemzetközi figyelmet is kapjon.

A kiállítás műfaji és technikai sokszínűségét is méltatta, hiszen a hagyományos festmények és grafikák mellett modern technológiával készült alkotások, digitális megoldások is megjelennek a tárlaton.

A kultúrában sem a politikai szempontoknak kellene dönteniük

A polgármester beszédében a kulturális élet működéséről is szólt. A kormány- illetve rendszerváltás után szerinte a kulturális életnek is alapvető változáson kell átmennie ahhoz, hogy a szakmai lehetőségeket ne politikai szempontok határozzák meg:

„Lehet, hogy korábban normálisnak számított, hogy valakit a nézetei miatt ér hátrány. Lehet, hogy normálisnak számított, hogy valaki csak politikai alapon lehetett színházigazgató. Ma ennek már nem szabadna így lennie. Az sem elfogadható, ha a kultúrát lopásra használják. Ez változás, egyfajta fejlődés, amely közelebb visz bennünket a jó Istenhez és a jézusi mintához”.

A beszéde végén a kiállítás létrehozásában részt vevő művészeknek, kurátoroknak és munkatársaknak mondott köszönetet.

„Amikor megtekintik ezt a kiállítást, legyenek büszkék arra, hogy ilyen színvonalas tárlat jött létre, és legyünk hálásak a művészeknek, a kurátoroknak és mindazoknak, akik a megvalósításán dolgoztak. Reméljük, hogy a kiállítás nemcsak a vásárhelyieket, hanem minden látogatót gazdagít, és hozzájárul ahhoz, hogy mindannyian nyitottabbá, nemesebbé és tisztességesebbé váljunk” – zárta beszédét.

Kalla Zsuzsa: „Vásárhely nem egyszerűen egy földrajzi hely”

Az idei Őszi Tárlat megnyitójának egy különleges vendége is volt: Kalla Zsuzsa, Társadalmi Kapcsolatokért és Kulturáért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára tisztelte meg jelenlével az eseményt. Beszédében a Vásárhelyi Őszi Tárlat több mint hét évtizedes történetének jelentőségéről, a helyi kulturális hagyományok erejéről és a vidéki művészeti műhelyek önálló szellemiségéről beszélt.

„Amikor 1954. október 8-án, ünnepélyes keretek között megnyílt a Vásárhelyi Őszi Tárlat, az alapítók és a szervezők aligha gondolták volna, hogy ez a kiállítás hetven éven át, minden politikai fordulat és társadalmi átalakulás ellenére, megszakítás nélkül fennmarad. Ez a folytonosság önmagában is ritka és becses érték” – hangsúlyozta.

A helyi kulturális hagyományokról szólva Hódmezővásárhely sajátos szellemi karakterét emelte ki, amelynek jelentősége szerinte túlmutat a földrajzi határokon.

„Vásárhely nem egyszerűen egy földrajzi hely, hanem sajátos karakterű kulturális világ. Nagyváraddal, Szegeddel és Debrecennel egy sorban emelkedhetett szellemi központtá” – fogalmazott.

A tárlat az évtizedek során a helyi művészek és a közösség kezdeményezéséből országos jelentőségű képzőművészeti eseménnyé nőtte ki magát. Kalla Zsuzsa szerint a kiállítás erejét éppen az adja, hogy a hagyományok megőrzése mellett teret enged a megújulásnak és a kortárs művészeti törekvéseknek is.

Kiszámítható működésre és szakmai szempontokra van szükség

A kulturális hagyományok továbbéléséhez Kalla Zsuzsa szerint nem központi irányításra, hanem a helyi intézmények, múzeumok, galériák és alkotók elkötelezett munkájára van szükség.

A helyettes államtitkár beszéde Márki-Zay Péter kulturális intézményeket és a kulturális élet működését érintő felvetéseire is reagált, mint elmondta, kiszámítható működési feltételekre és a szakmai szempontok figyelembe vételére van szükség, olyan keretekre, amelyek biztonságot nyújtanak az intézményeknek, és lehetővé teszik a hosszú távú tervezést.

Ennek részeként a kiszámítható finanszírozást, valamint a nyilvános, átlátható és politikamentes vezetői pályázatokat nevezte fontosnak, amelyeknél a szakmai rátermettségnek kell meghatároznia a kiválasztást.

Hangsúlyozta azt is, hogy a kulturális intézmények működéséről és az ágazatban dolgozók helyzetéről magukban az intézményekben kell egyeztetni, hiszen ott összpontosul a gyűjteményekhez, a szakmai tudáshoz és a mindennapi működéshez kapcsolódó tapasztalat.

Sturcz János: Vásárhely „zárvány, sziget, végvár”

A tárlatot szakmai szempontból elemző Sturcz János művészettörténész szerint a Vásárhelyi Őszi Tárlat egyik legfontosabb sajátossága, hogy a kortárs művészet változásai mellett is megőrizte a szakmai tudás, a klasszikus hagyományok és a figuratív művészet iránti elkötelezettségét.

Szerinte miközben a nyugati képzőművészetben ezek az értékek háttérbe szorultak, Hódmezővásárhelyen egy nyitott, ugyanakkor hagyománytisztelő szemlélet maradt meghatározó, amely a fiatalabb generációknak és az új művészeti irányzatoknak is teret ad.

Mint fogalmazott:

„Hódmezővásárhely tehát zárvány, sziget, végvár, az értékek és a kultúrában az életet jelentő kontinuitás őrzője.”

Németh Marcell kapta a Tornyai-plakettet

A megnyitón átadták a 72. Vásárhelyi Őszi Tárlat művészeti díjait is.

A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Fődíját és a Tornyai-plakettet Németh Marcell szobrászművész kapta. Mint Márki-Zay Péter a díjazott most kiállított alkotásairól – a 2023-as Csúszda, a 2026-os Létramászóka (3/4) és a szintén 2026-os Játszótéri pad (3/4) – elmondta, igazi „technikai bravúr”-t mutatnak.

A további díjazottak:

• Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Életműdíja: Gaál József képzőművész
• Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és a Magyar Művészeti Akadémia Rudnay Gyula Művészeti Ösztöndíja: Laviv Laura grafikusművész
• Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Endre Béla Mesterdíja: Csurka Eszter festőművész
• Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Galyasi Miklós Nívódíja: Nagy Krisztián és Molnár Csaba fényművészek
• Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának Díja: Szabó Klára Petra képzőművész
• Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Fiatal Képzőművészek Nívódíja: Dobi Réka grafikusművész
• Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Kurucz D. István Díja: Hézső Ferenc festőművész
• a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Díja: Bukta Imre festőművész
• a Hód-Mezőgazda Zrt. Díja: Békési Ervin szobrászművész
• a Csongrád Megye Önkormányzataiért Alapítvány Díja: Kis Tamás szobrászművész
• a Vásárhelyi Róna Kft. Díja: Kulcsár Írisz szobrászművész
• Rékassy Csaba Különdíj: Király György grafikusművész
• Csongrád Város Szobrászművészek Nívódíja: Sallay Dániel szobrászművész

A közönségdíjra a tárlat egész ideje alatt várják a szavazatokat, azokat a galéria portáján lehet leadni.

A megnyitó különleges hangulatáról a zenei közreműködők, a Hucklebery Guys és Frank Timi gondoskodtak.