Portréfilm után könyv is készült Kozma doktor bácsiról

Már életében legendának számított a vásárhelyi gyermekorvos, dr. Kozma János, aki olyan lelkiismeretes volt, hogy a kórházat vagy a klinikát is felhívta, hogy megtudja, hogyan érzi magát az oda került betege. A 62 éven át praktizáló doktor bácsiról veje, Pataki Béla dokumentarista három éve filmet készített, most pedig könyvet állított össze, melyet a BFMK-ban mutattak be.

Pataki Béla dokumentumfilmes három évvel ezelőtt, október 7-én mutatta be apósáról, a 62 éven át gyermekorvosként dolgozó dr. Kozma Jánosról szóló filmjét. A jubileum alkalmából most a történet könyvváltozata is elkészült, melyet szép számú érdeklődő előtt mutattak be a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban.

– Annak, hogy megszületett ez a könyv is, az egyik oka, hogy a filmbe sok olyan anyag nem fért bele, amely itt helyet kaphatott. Emellett a film bemutatása után új dokumentumok is előkerültek, elsősorban hangfelvételek, rádiós anyagok és újságcikkek, amelyek szintén gazdagítják a kötetet. A megemlékezők visszaemlékezéseiből is kerültek bele új részletek, így a könyv teljesebb képet ad a témáról – mondta Pataki Béla, aki szerint a könyv könnyebben hozzáférhető és használható, mint a film, amely ugyan ingyenesen elérhető az interneten, de nem biztos, hogy mindenki megnézi. Úgy véli, a kötet a filmhez képest is többletet nyújt az olvasóknak.

A könyv megvalósulását több mint harminc támogató segítette. A költségek ugyanis nem merültek ki a nyomtatásban: a kötet anyagának mintegy 75 százaléka hangfelvételekből készült, ezek írott szöveggé alakítása pedig jelentős munkát igényelt. Emellett a tipográfia, a lektorálás, a korrektúra és a tördelés is költségekkel járt.

– A film elkészítése körülbelül egy évet vett igénybe, beleértve az interjúalanyok felkutatását is. A könyvön további háromnegyed évet dolgoztam. A munka legnehezebb része a hanganyagok feldolgozása volt: három rádióműsor hosszabb felvételeiből kellett kiválogatni a legfontosabb részeket, majd azokat stilizálni, hogy írott formában is jól olvashatók legyenek – mondta Pataki Béla dokumentarista, akivel az esten Laskai Nelli, maga is Kozma doktor bácsi egykori páciense beszélgetett.

– Édesapánk anyagi és érzelmi szempontból is hihetetlen biztonságot adott, de akik ismerik a családot, tudják, hogy valójában az édesanyám nevelte fel minket. Ő volt mellettünk, hiszen édesapánk csak úgy tudta elérni a szakmai pályáján az eredményeket, és a munkájának ilyen mértékben szentelni az életét, hogy biztos családi háttér állt mögötte. Édesanyánk teremtette meg számára a lehetőséget, hogy minden idegszálával és minden idejével a páciensei rendelkezésére álljon. Ez a könyvben is sokszor előkerül: többen felidézték, hogy édesapánk állandó készenlétben volt. Nem tudott nyugodtan lefeküdni, ha egy eset aggasztotta, vagy nem volt elégedett a beteg ellátásával, esetleg különösen komplikált esettel találkozott. Egyszer például egy édesanya mesélte, hogy amikor a kisgyermeke kórházba került, az egyik nővér felhívta, hogy tudja-e, ki érdeklődött a gyermeke állapota felől. Édesapánk ugyanis a klinikát is felhívta, hogy megtudja, mi történt a betegével. Ennyire szorosan nyomon követte a páciensei életét – mondta Kozma Judit.

– Valóban családorvos volt: nemcsak a gyermekekkel foglalkozott, hanem azt is tudta, hogy a gyermeket a családján keresztül lehet igazán megismerni és megközelíteni. A fiókjában számos gyermekkori fényképet találtunk, amelyeket a szülők küldtek neki. Ezeket most elhoztuk, hátha valaki húsz, harminc vagy akár negyven év távlatából is felismeri rajtuk a gyermekét. A fényképek mellett gimnáziumi ballagási és esküvői meghívók, valamint elsőáldozási emlékek is őrzik a kapcsolatot, amelyet a családokkal ápolt. Pácienseit életük különböző szakaszaiban is végigkísérte. Bár nem szerzett tudományos fokozatot, nem lett professzor emeritus, és egyetemen sem tanított, lánya úgy gondolja, jó pedagógus volt. Olyan szemléletet adott át a családjának, amelynek középpontjában a gondoskodás, a figyelem és az egészségtudatos életmód állt. Összetett módon tekintett az emberre és az egészségre, és ez a hozzáállás a családja számára is meghatározóvá vált. – tette hozzá.

Példaértékű életútját és hódmezővásárhelyi gyógyító munkáját pályafutása során számos rangos elismeréssel jutalmazták. A várostól és a szakmától kapott kitüntetések sorát 2004-ben nyitotta meg, amikor a város iránti elkötelezettségéért átvehette a Pro Urbe díjat, majd ugyanebben az évben a kimagasló szociális és családügyi tevékenységéért járó Pro Familiis díjat is neki ítélték oda. Országos és határokon átívelő elismertségét hűen tükrözi, hogy 2017-ben elnyerte A Kárpát-medence házi gyermekorvosa díjat. Évtizedeken át tartó, odaadó orvosi szolgálatának méltó lezárásaként pedig 2020-ban vehette át a Hódmezővásárhely Egészségügyéért díjat.