Magyarországon 2010 óta 15 százalékkal csökkent a háziorvosok száma, miközben egy háziorvosra már közel 14 ezer beteg jut évente – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Országos Kórházi Főigazgatóság frissen közzétett 2026. júliusi adatai alapján készített elemzéséből. A betöltetlen praxisok száma meghaladja a 760-at, és több mint 700 településen helyettesítéssel működik az alapellátás.
Az MTI-nek küldött elemzésben kiemelték: a háziorvosi ellátás romlásának fő oka a háziorvosok elöregedése, illetve az, hogy a nyugdíjba vonuló háziorvosok helyett nincs utánpótlás. A népesség ugyan csökkent, de az idős lakosság arányának növekedése miatt az alapellátás terhelése jelentősen emelkedett. A finanszírozás sem tudott lépést tartani a növekvő igényekkel, a praxisközösségekhez kötött béremelések pedig sok településen nem jelentettek valódi megoldást.
A gyermekellátásban ennél is súlyosabb a hiány: a praxisok 17,5 százalékában nincs főállású, aki ellássa a gyermekeket. Mivel kisebb települések esetében több falu együtt tartozik egy praxishoz, így összesen 701 településen egyáltalán nincs betöltött orvosi praxis, csak helyettesítés.
A betöltetlen praxisok elsősorban az Alföld délkeleti térségeiben és a Közép-Dunántúlon koncentrálódnak, de a határ menti települések is különösen érintettek. A helyzet ráadásul tartós: a betöltetlen praxisok 90 százaléka már több mint egy éve üres, 37 százalékuk pedig öt évnél is régebb óta vár orvosra. Területi eloszlásban az Alföldön koncentrálódnak a leghosszabb ideje betöltetlen orvosi praxisok, itt számos helyen több mint 10 éve nincs háziorvos. Ezek mellett a városokban fordul elő, ahol egyébként is több praxis van, hogy egy-két praxis nincs betöltve huzamosabb ideig – közölték.
Az elemzésben összegezték, hogy a statisztikai adatok csökkenő háziorvosszámot, növekvő terheket mutatnak. Egyre kevesebb orvosnak kell ellátnia egyre több beteget, ráadásul a helyettesítés vállalása sem ad kielégítő kompenzációt az erre vállalkozó háziorvosoknak.
Hozzászólások lezárva.