Nem csak a parajdi só veszélyezteti a tiszavirágzást

Még tegnap alkonyatkor is szép számmal láthattak kérészeket azok, akik a Tisza mentén sétáltak. Mindössze három órát élnek ezek a különleges rovarok az esti órákban. Este fél hét–hét körül kezdődik a rajzás, sötétedésig a nagy része lezajlik. 2020 óta hungarikum a tiszavirág, úgy tűnik mégis veszélyben van.

A tiszavirág a legismertebb kérészfajunk több tucatnyi más kérészfaj mellett Magyarországon. Ezek leginkább patakokban élnek, illetve van egy dunavirág nevű faj is, ami a Dunán rajzik kora ősszel, éjszakánként.
Egyáltalán nem garantált, hogy unokáink is láthatnak még majd kérészeket. A környezetszennyezés és a folyók változó vízállása is gond, de vannak más, tiszavirágot veszélyeztető tényezők is. Szendőfi Balázs természetfilmes, halkutató elmondta, hogy az egyik legnagyobb probléma ezek közül a folyóduzzasztás.

Mindössze három órát él a tiszavirág, 2020 óta hungarikum a tiszavirágzás

A folyók mesterséges duzzasztása, súlyosan veszélyezteti a kérészek természetes szaporodási ciklusát. Ezek az érzékeny vízi rovarok a folyók medrébe rakják le petéiket. A duzzasztás azonban megváltoztatja a vízáramlást, lelassítja a folyót, feliszapolja a medret, és ezzel élhetetlenné teszi a kérészek számára a korábban ideális élőhelyeket.

A Körösökön idén teljesen elmaradt a tiszavirágzás, mert a hazai szakasz száz százalékban duzzasztott, és a lárvák feliszapolódó gödrei miatt a tiszavirág-állomány nagyon visszaesett.

„Erre lehet számítani a Tiszának a középső-felső szakaszán is, ahol a kiskörei duzzasztás érvényesül a Tisza-tó térségében, és ha véletlenül megépítenék a sokat emlegetett csongrádi duzzasztót, akkor az teljesen, ki is pusztíthatná a tiszavirág állománynak a nagy részét, amelynek a legerősebb, legnagyobb mennyiségű populációja pont a Közép-Tiszán él.” mondta a halkutató.

Szendőfi Balázs azt is elmondta, hogy a Parajd irányából érkező sós víz az idei rajzást egyelőre úgy tűnik, hogy nem befolyásolta, mert a Maroson már lement, és a Tisza déli részei is túl vannak a fő rajzáson. Ennek ellenére a peték és a lárvák sincsenek biztonságban. Kérdés, hogy a parajdi sós víz milyen koncentrátumban érkezik majd a térségbe. A Kis-Küküllőnek az élővilágát teljesen kipusztította, ami alatt nemcsak a halakat kell érteni, hanem az összes olyan jellegű vízi rovart, mint a kérészek, álkérészek, illetve egyéb alacsonyrendű rákok stb., tehát mindent a baktériumokig bezárólag.
Amennyiben a só magas koncentrációban lesz jelen a folyókban, és tartós lesz a sós víz áramlása, akkor veszélyeztetheti még a Marosban, illetve az alsó Tiszában is a kérészlárvákat, amelyek már be vannak fúródva az agyagos mederbe, és ez rányomhatja a bélyegét a következő rajzásra is.

Hozzászólások lezárva.

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!