Vasárnap délben a Mátyás utcai Olvasókörben osztottak utoljára ételt a rászorulóknak a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Tiszta Vásárhelyért Egyesület aktivistái, akik ezentúl már csak a nagyobb ünnepeken teszik ezt újra. Valamivel több mint negyvenen ettek helyben, míg majd ötszáz adagot ma is házhoz vittek az önkéntesek.
Hatvannál is többször osztott kéthetenként, vasárnaponként ételt és ruhát a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Tiszta Vásárhelyért Egyesület Vásárhelyen a rászorulóknak. Ma délben tették ezt meg utoljára, hiszen hétfőtől már működik a Gordiusz Intézet szociális és népkonyhája – két helyszínen is: a Klauzál utcai posta helyén, illetve az Észak utcai Közösségi Házban. Az ottani étkezési lehetőségekről és azok feltételeiről a mai ételosztáson részt vevőket Tóth István nemzetiségi referens az ételosztás előtt részletesen tájékoztatta. A megjelentek megkapták a lehetőségeket összefoglaló szórólapokat is. A szociális és népkonyhai lehetőségekről mi is többször írtunk, például itt.
A szociális, illetve a népkonyhai étkezés lehetőségéről volt, aki most hallott először, de olyan is akadt, aki már regisztrált is.
– Csak elmegyek a népkonyhára, mert annyira fájnak az ujjaim, hogy nem tudok már úgy főzni, mint valamikor – mondta a már a 80. életévét is betöltött Tóth Erzsébet, aki még nem regisztrált, mert korábban nem hallott erről a lehetőségről.
– Kint lakom a szentesi út melletti egyik tanyán, és elmegyek én is regisztrálni. Nekem az Észak utcai Közösségi Ház van közelebb, és az ingyenes népkonyhai étkezést kérem majd – árulta el Lajos Józsefné.
István azonban már regisztrált. – Elmentem az Észak utcára, és az ingyenes étkezést igényeltem, szerdától már kapom is. Elég kevés a jövedelmem, ezért élek ezzel a lehetőséggel – mondta.
Az ebéd előtt most is osztottak ruhát, azaz válogathattak a több zsáknyi nyári felnőtt- és gyermekruha, illetve cipő közül az érdeklődők. Ez az osztás mostantól teljesen átkerül az Andrássy út 37. szám alá, ahol csütörtökönként délután 3 és 7 óra között várják a ruhaadományozókat, valamint azokat is, akik ruhákat szeretnének válogatni maguknak vagy családtagjaiknak – tudtuk meg Nagy Sándorné önkéntestől.
Az ebédet most is Czeller Éva főszakács irányításával főzték. – Lapockából és csülökből főztünk sertéspörköltet. Sokat, ugyanis csak a hús nyolcvan kilónyi volt. Körítésként 70 kiló tarhonyát főztünk hozzá. Azért ekkora mennyiséggel készültünk, hogy biztosan elég legyen a 460 kiszállított adagnak, és azoknak is, akik helyben fogyasztják el – mondta.
Kecskés Fanni önkéntes a kezdeteket is felidézte: – Két és fél éve még helyben fogyasztással kezdődött el az ételosztás, azonban már három-négy alkalom után jelezték az igényt, hogy akik egészségügyi okok miatt nem tudnak eljönni a helyszínre, valahogy azoknak is juttassunk egy kis ételt. Úgyhogy szerintem a negyedik-ötödik alkalommal már kiszállítást is végeztünk. Ezzel nagyon megnőtt az igények száma, hiszen sokan idősek, betegek, több gyermeket nevelnek, nem tudnak eljönni. Már a hetedik-nyolcadik alkalommal közel háromszáz adagot vittünk ki, és szolgáltunk fel az ételosztás helyszínein – mondta. Hozzátette, a segítő aktivisták létszáma is folyamatosan nőtt, ma tizenheten vitték ki az ételt. – Nagyon sok embert tudtunk bevonni ebbe a jó kis kezdeményezésbe. Az önkénteseket mindvégig a segítő szándék mozgatta – árulta el.
Míg az emberek az ételre vártak, az önkéntesek limonádét osztottak, majd megérkezett a Pötyi fagyi kocsija, ahol kétféle fagylalt közül választhattak mindazok, akik az ebédjüket már elfogyasztották.
– Fantasztikus munkát végeztek ez alatt a közel két és fél év alatt az önkénteseink, amiért nagyon hálás vagyok nekik – mondta az ebédet osztó Márki-Zay Péter. – Összeszámoltuk, hogy körülbelül 30 ezer adag ételt osztottunk ki ez idő alatt. Mostantól már csak a nagyobb ünnepeken folytatjuk az ételosztást, hiszen a napi feladatot átveszi a Gordiusz Intézet, amely népkonyhai és szociális ételosztást, szolgáltatást indított Vásárhelyen – tette hozzá azzal, hogy nagyon sok önkéntes segítette a munkájukat, olyanok is, akik külföldről jöttek haza. De az osztást sokan támogatták pénzzel vagy például krumplival, még olyanok is, akik egyébként rendszeresen jártak étkezni. Volt példa arra is, hogy mise után a templomban adtak pénzt erre a célra. És persze, ha kellett, az önkéntesek is pénzzel vagy ennivalóval tették lehetővé egy-egy ilyen alkalom megrendezését.
Az ételosztáson részt vevők elismerését is megkapták ma az önkéntesek és a támogatók, hiszen a megjelent rászorulók megtapsolták őket, így köszönve az eddigi önzetlen segítségüket.
Hozzászólások lezárva.