Megnyíltak a titkosszolgálati akták, több tízezer ember neve válhat nyilvánossá
Elindult a nyitottaktak.hu, amelyen több tízezer, a kommunista diktatúra idején nyilvántartott hálózati személy adatai váltak kereshetővé. Magyar Péter szerint a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával a rendszerváltás egyik fontos mulasztását pótolják, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára pedig arra figyelmeztetett: a nyilvántartásban való szereplés önmagában még nem bizonyítja az ügynöki tevékenységet. Mint ahogy ez a lista sem lehet teljes. De az 1989-es megsemmisítések miatt nem is lehetnek azok.
A rendszerváltás óta húzódó adósságot törleszti a kormány azzal, hogy nyilvánosságra hozza az egykori állambiztonsági iratokat – jelentette be Magyar Péter november 4-én, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában tartott sajtótájékoztatón. A miniszterelnök szerint a kommunista diktatúra működésének és az állambiztonsági hálózatok tevékenységének feltárása fontos lépés a múlt feldolgozásában. Aznap elindult a nyitottaktak.hu oldal is, amelyen több tízezer ember adatai válnak kereshetővé.
Magyar Péter felidézte, hogy a rendszerváltás egyik nagy mulasztása volt az állambiztonsági múlt teljes körű feltárásának elmaradása. Szerinte az aktákat már 36, de akár 16 évvel ezelőtt is nyilvánosságra lehetett volna hozni, amikor még sok érintett élt, így személyesen is válaszolhatott volna a felmerülő kérdésekre. A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a mostani közzétételt 2027. február 25-én az iratok újabb csoportjának nyilvánosságra hozatala követi.
A sajtótájékoztatón egy történeti áttekintés is elhangzott az állambiztonsági hálózat működéséről. Rainer M. János történész egy videóban mutatta be, miként épült be a titkosszolgálat a társadalom mindennapjaiba. A hálózati személyek nemcsak politikai vagy közéleti szereplőkről gyűjtöttek információkat, hanem baráti társaságokban, munkahelyeken, iskolákban és egyházi közösségekben is jelentettek. Magyar Péter példaként említett egy tanítójelöltet, akit egy kollégiumi étkezéssel kapcsolatos panasza miatt szerveztek be, valamint egy kisterenyei bányászt, aki harminc éven keresztül jelentett családtagjairól és munkatársairól.
A sajtótájékoztató egyik legfontosabb bejelentése a nyitottaktak.hu elindítása volt. Az oldalon három irattípus vált kereshetővé: a hálózati személyek nyilvántartási adatait tartalmazó 6-os kartonok, az 1957 és 1962 közötti beszervezéseket rögzítő B-naplók, valamint a mágnesszalagokon tárolt H-adattár. A dokumentumok várhatóan 50-60 ezer ember nevét tartalmazzák. A részletesebb beszervezési dossziék közzétételére 2027. február 25-ig kerül sor.
Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója az adatbázis használatát is bemutatta. A keresőben többek között név, születési hely, fedőnév és irattípus alapján lehet kutatni. A főigazgató ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a nyilvántartásban való szereplés önmagában nem bizonyítja, hogy valaki ténylegesen ügynöki tevékenységet végzett. Előfordult ugyanis, hogy valakit beszerveztek vagy nyilvántartásba vettek, de végül nem adott jelentéseket.
Cseh szerint a diktatúra időszakában sokakat kényszerrel, zsarolással vagy személyes fenyegetéssel vettek rá az együttműködésre. Egyeseket családjuk ellehetetlenítésével, gyógyszerek visszatartásával vagy személyes titkaik nyilvánosságra hozatalával fenyegettek. A főigazgató becslése szerint a Rákosi- és a Kádár-rendszer négy évtizede alatt összesen mintegy 150 ezer hálózati személy dolgozhatott a titkosszolgálatoknak. Az iratok azonban hiányosak, mivel 1956-ban, majd 1988–89-ben is jelentős mennyiségű dokumentum semmisült meg vagy tűnt el.
A levéltár vezetője arra kérte az érdeklődőket, hogy az adatbázisban talált neveket ne értelmezzék automatikusan a besúgói tevékenység bizonyítékaként. Magyar Péter ehhez kapcsolódva hangsúlyozta, hogy a beszervezettek közül sokan maguk is áldozatai voltak a diktatúrának. Cseh úgy fogalmazott: az érintettek sok esetben egyszerre voltak áldozatok és elkövetők.
A kormány az akták közzététele mellett az iratok megismerhetőségének további bővítését is tervezi. A korábban minősített dokumentumok felülvizsgálata megkezdődött, emellett a hozzátartozók hozzáférési lehetőségei is bővülnek, és a levéltári kutatás feltételei is kedvezőbbé válnak.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter arról beszélt, hogy a múlt feltárása nem politikai leszámolás, hanem a társadalmi szembenézés és a megbékélés eszköze kell legyen. Bejelentette azt is, hogy az érintettek és hozzátartozóik számára lelki segítséget nyújtó szakértői hálózatot hoznak létre, mivel a nyilvánosságra kerülő információk sokak számára megterhelőek lehetnek. Magyar Péter ehhez kapcsolódva úgy fogalmazott, hogy a múlt feltárása és az ezzel járó traumák feldolgozása más, a XX. században elszenvedett történelmi traumák feldolgozásához is utat nyithat.
A sajtótájékoztató végén Magyar Péter az 1988–89-es iratmegsemmisítésekre is kitért, és felszólította az egykori állambiztonsági alkalmazottakat, illetve hozzátartozóikat, hogy szolgáltassák vissza a birtokukban lévő dokumentumokat a levéltárnak. A miniszterelnök szerint az akták nyilvánosságra hozatala fontos lépés a rendszerváltáskor elmaradt elszámoltatás és történelmi szembenézés pótlására.
Az is egyértelmű, hogy az ügynökakták nem teljesek, nagy részük ugyanis eltűnt vagy megsemmisítették, az 1989 június 16-i Nagy Imre-temetésen foglalkoztatott ügynökök felének például nincs ilyen kartonja.
Hozzászólások lezárva.