A 4000 hektáron gazdálkodó Hódagró Zrt. 1000 hektárján vetettek gabonát, s azt idő előtt be is takarították. Míg 2020 előtt hektáronként 6, az idén csak 2,3 tonna búza termett a mezőgazdasági vállalkozás földjein. Volt olyan táblája, ahol hektáronként csak 500 kiló termett.
Nem volt kegyes az idén sem az időjárás a vásárhelyi térségben gazdálkodók számára. Így nagyjából a várostól délre eső földeken gazdálkodó Hódagró Zrt. számára sem. Tavasszal a súlyos csapadékhiány miatt a porba vetettek, és a másodvetésre is szükség lett, ma pedig – jóval idő előtt – be is fejezték a búza aratását. Az utolsó 40 hektárnyi gabona betakarításával hat kombájn valamivel több mint két óra alatt végzett. Ha jobb lett volna a termés, ez hat óráig tartott volna.
– Sajnos iszonyatosan alacsony terméshozamokra számíthatunk. Nagyjából azt lehet mondani, hogy a termés a szokásos mennyiség harmada lett. Ez különösen igaz a búzára. Ennek több oka is van – mondta Szabó Lajos. A Hódagró Zrt. elnök-vezérigazgatója fel is sorolta ezeket.
– Az egyik, hogy immár hatodik éve rendkívül súlyos aszállyal küzdünk. Tavaly egész évben mindössze 311 milliméter csapadék hullott. Az, hogy évről évre egyre kevesebb a csapadék, egyre nehezebb helyzetet teremt. Ez olyan, mint a kamatos kamat, csak fordítva: egyre jobban hiányzik a talajból a víz. A búza aratásának most már a végén járunk, jelenleg az utolsó táblát aratjuk. Az átlagtermés 2,3 tonna hektáronként lesz. Ennyire alacsony termésre nem is emlékszem, pedig lassan ötven éve dolgozom ennél a cégnél. A tritikálé 2,7 tonnát, az étkezési borsó 3,3 tonnát, a vetőmagborsó 1,5 tonnát, az árpa pedig 4,1 tonnát termett hektáronként. Normális időjárási viszonyok között az étkezési borsóból körülbelül négy tonna szokott teremni, a búzából hat tonna feletti átlagot érünk el, az árpából hat és hét tonna közötti termés a jellemző, a tritikálé pedig szintén hét tonna körül szokott teremni – mondta.
Idén nemcsak a csapadékhiány okozott gondot, hanem a növényeket érő stresszhatások is. A tavaszi csapadékhiány, a szárazság és a késői fagy egyaránt súlyos károkat okozott. A kalászhányás idején a fagy megcsípte a növényeket, emiatt a kalászvégek elszáradtak, és a kalászkákban nem alakultak ki a szemek. Ez is hozzájárult a gyenge terméshez.
– A növények a rengeteg stressz miatt a növényvédő szerekre is szokatlanul reagáltak. Stresszként élték meg a kezeléseket, így azok nem javították, hanem inkább tovább rontották a termésátlagot. Mindezek eredményeként rendkívül gyorsan végeztünk az aratással. Egy 1500 hektáros terület betakarítását már július első napjaiban befejezzük, ma, várhatóan dél körül, véget is ér az aratás. Ez körülbelül két hétig tartott, miközben normális évben legalább egy hónapig szokott. Folyamatosan keressük azokat a technológiákat, amelyekkel mérsékelni lehetne a csapadékhiány hatásait. Különböző talajművelési technológiákkal, talajtakarással és más módszerekkel próbálkozunk. Ezeknek részben van hatásuk, de vízre mindenképpen szükség van. Víz nélkül nem lehet eredményes növénytermesztést folytatni – mondta.
A felvásárlási árak jelenleg nagyon alacsonyak, ugyanakkor a cég jelentős tárolókapacitással rendelkezik, így ilyen gyenge termésátlagok mellett is bőven van hely a gabona tárolására.
A hat Claas kombájn a megszokott aratási sebességnél gyorsabban haladt az utolsó, 40 hektáros táblában, ugyanis a búza nemcsak gyenge termésmennyiséget produkált, de a megszokottnál kisebbre is nőtt.
– Jól látszik a kalászon, hogy többféle stresszhatás érte. Amikor még hasban volt a kalász, a teteje kifehéredett, ami a késői fagy következménye – mutatta az egyik kalászt és az abban lévő szemeket Balotai Balázs növénytermesztési főmérnök.
– A fekete elszíneződés valószínűleg korompenész. Idén több eső is érkezett, de ez éppen csak arra volt elegendő, hogy kialakuljon a kalászpenész, amely később toxint termelhet. Az is jól látható, hogy a kalász alsó része termékenyült meg, ott is többnyire csak egy-egy szem fejlődött ki, ezért valóban siralmas a helyzet. Ennek következtében az idei termés a megszokottnak mindössze a negyede lehet, de még ez is optimista becslés. Olyan évjárat is előfordult, amikor egy hektárról mindössze 500 kilogramm búzát takarítottunk be. Ilyennel korábban még a szakirodalomban sem találkoztam. Ez a rendkívül alacsony hozam mintegy 120 hektáron fordult elő – hívta fel a helyzetre a figyelmet.
Hozzászólások lezárva.