Márki-Zay Péter: Mi akkor is szeretjük a határon túli magyarokat, ha Putyin nem engedi

A trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a hódmezővásárhelyi önkormányzat. A város polgármestere a határon túli magyarok érdekeinek valódi képviseletéről, és az utóbbi években tapasztalható elárulásukról beszélt megemlékezésében.

A Himnusz közös eléneklése után Juhász Gyula: Trianon című versét szavalta el Pletka Levente Attila, a Bessenyei Színkör tagja, ezzel kezdetét vette a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett városi megemlékezés.

Márki-Zay Péter polgármester beszédében elmondta, hogy évről évre elsoroljuk ezen a napon a számokat, amelyek megmutatják, hogy Nagy-Magyarország területe 325 ezer négyzetkilométerről, 93 ezer négyzetkilométerre zsugorodott, és a lakosság száma 20,8 millióról esett vissza a trianoni békediktátum megkötése után, azonban „az elcsatolás utáni határon túli magyarokért azóta is aggódunk”.

A polgármester szerint ez nemzetünk történelmének legnagyobb tragédiája és fontos, hogy évről évre megemlékezzünk.

Márki-Zay Péter szerint minden, ami az összetartozást erősíti az nemzeti érdek, és a határon túli magyarság képviselete, a méltóságukhoz, a magyarságukhoz való jog és annak védelme a mindenkori magyar kormány feladata. Felidézte azokat az eseteket, amikor a közhangulat érdekében a magyarság elleni döntések születtek az anyaország részéről, majd kihangsúlyozta, hogy a mai magyar kormány, „az a kormány, amely 2010-ben nemzeti összetartozás napjává tette június 4-ét, az a kormány, amely megadta a szavazati jogot a határon túli magyar testvéreinknek, az most sorozatban árulja el idegen érdekből a magyar nemzeti érdeket.”

Szerinte a Fidesznek csak akkor fontosak a határon túli magyarok, amikor a szavazatukra van szükség.

Mi azonban, tisztességes, gerinces magyarok, mi akkor is szeretjük a határon túli magyarokat, hogyha nem ránk szavaznak. Mi akkor is szeretjük a határon túli magyar testvéreinket, ha azt Putyin nem engedi.

Úgy fogalmazott, hogy a szerbekkel is Putyin miatt van jó kapcsolata a kormánynak, bár kicsit megnyugvást jelent, hogy a jó kormányközi kapcsolatnak köszönhetően a vajdasági magyarokat kevesebb atrocitás éri magyarságuk miatt. „Sokkal rosszabb helyzetben vannak Szlovákia, Ukrajna és Románia területén élő testvéreink”, Márki-Zay Péter szerint őket Orbán Viktor elárulta.

Szlovákiában Orbán Viktor a magyargyűlölő Fico-t támogatta, aki megválasztása után újabb magyar nyelvet korlátozó rendeleteket vezetett be.

A kárpátaljai magyarokat is elárulta Orbán – mondta a polgármester, aki úgy véli,

a kárpátaljai magyarság miatt tisztességes, becsületes magyar vezető soha nem akadályozhatja Ukrajna Európai Uniós csatlakozását.

Úgy fogalmazott: „hazaáruló az a kormány, amely Ukrajna és ezáltal a kárpátaljai magyarok Európai Uniós csatlakozása ellen érvel Putyin érdekében, a magyar érdekkel szemben idegen érdekből elárulják a hazájukat azok, akik ebben a kampányban, ebben a gyűlölködésben részt vesznek és ártanak a kárpátaljai magyarságnak”. Azt mondta, „végtelen fájdalommal látjuk azt, hogy ahogy a nácik a zsidók ellen minden fronton, minden ürüggyel gyűlöletet hirdettek, most a mai magyar náci kormány ugyanezt a bűnbakot az ukránokban találta meg. Ahogy akkor mindenért a zsidókat okolták, ma a magyar kormány mindenért az ukránokat okolja. Hihetetlen, hogy több népirtás után, nácizmus és kommunizmus után egy magyar kormány gyűlöletkampányt folytat egy nemzetiség, egy nemzeti kisebbség, illetve egy szomszéd ország ellen, ahol ráadásul az ottani magyarság érdekével szemben teszi ezt.”

A „következő hazaárulás” Márki-Zay Péter szerint nemrégiben történt, amikor Orbán Viktor a magyarellenes, az Úz völgyében lévő magyar sírokon ugráló George Simion mellett állt ki. Ahogyan Márki-Zay fogalmaz „erre nincs bocsánat. Az erdélyi magyarság nagyon helyesen 95 százalék körüli arányban Nicușor Dan, bukaresti polgármesterre szavazott, aki az erdélyi magyarság szavazataival, az erdélyi magyar egyházak támogatásával lett Románia új elnöke, de sajnálatos és tragikus módon a putyinista, putyinbérenc magyar miniszterelnök ez ellen kampányolt. Ilyen nem fordulhat elő többé.”

Márki-Zay felrótta a Fidesz többi tagjának, hogy nem volt senki közülük, aki fel mert volna szólalni a trianoni döntés következtében a határon túl rekedt magyarok érdekében.

Összegzésképpen elmondta, hogy a mai nap, a mai ünnep legfontosabb mondanivalója az, hogy a magyar összetartozás érdekeit, a határon túl magyarok érdekeit kell képviselni.

Beszéde után a Szent István téri emlékműnél elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Az önkormányzat mellett a Pálffy huszárok és a 112. Kubinyi Cserkészcsapat is koszorúzott.

Ezt követően a megemlékezők átvonultak a Hódmezőgazda Zrt. területén lévő emlékműhöz, ahol Berényi Károly alpolgármester mondott megemlékező beszédet, aki kihangsúlyozta, hogy a trianoni békediktátum után, második Trianonként a 2004. december 5-ei, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás
eredménytelenségét tekinthetjük és úgy ítéli, a magyarság rohamos fogyatkozása és asszimilálódása tekinthető akár harmadik Trianonként is.