Ha valósak a KSH adatai, akkor a NAV sokaknak utal pénzt minden hónapban
Újabb anomáliákra bukkantak a Központi Statisztikai Hivatal adataival kapcsolatban. A 2014 és 2021 közötti időszakban a mintába került háztartások 4-34%-ának esetében a rendelkezésre álló éves nettó jövedelem meghaladta a bruttó háztartás-jövedelem értékét.
Áprilisban a TÁRKI kutatója, Gábos András és az ELTE statisztikusa, Tátrai Annamária arra hívta fel a figyelmet, hogy meglepően sokan kerültek az elmúlt években abba a jövedelmi csoportba, ami éppen csak a szegénységi küszöb fölött van – ez klasszikusan olyan esetben fordulhatna elő, ha az adatok manipulálásával igyekeznének csökkenteni a szegénységben élők számát és arányát, hogy jobb képet fessenek az ország helyzetéről.
Most egy újabb furcsa eset jelent meg a Válasz Online felületén, a KSH szegénységi adatait elemző kutatók tanulmányában. Eszerint a magyar lakosság 11-30%-a nem fizeti az adót, hanem kapja. Ez a magyar személyi jövedelemadó- és társadalombiztosítási járulékrendszer jellemzőit figyelembe véve lehetetlen.
Az összes bruttó háztartási jövedelem háztartásonként összegzi az összes háztartástag bruttó személyes jövedelmeit. összes rendelkezésre álló háztartási jövedelem (amire az egyszerűség kedvéért gyakran nettó háztartási jövedelemként hivatkoznak) ugyanezeket a bruttó tételeket összegzi, ám kivonja ezekből
- a jövedelmeket terhelő adókat és járulékokat;
- a vagyon után fizetett adókat; valamint
- a háztartás által más háztartásoknak rendszeresen adott juttatásokat.
A kivont tételek mindegyike – tehát a jövedelmeket, illetve a vagyont terhelő adók, valamint a más háztartásoknak adott juttatások – csak nulla, vagy pozitív értéket vehet fel Magyarországon. Ehhez képest
316 esetből 307 esetben az összes bruttó jövedelem, vagyis a nyugdíj, a bruttó munkabér és alkalmanként előforduló egyéb bevételek együttes értéke szegénységi küszöb alatti. Ez a 307 háztartás azért került mégis a szegénységi küszöb fölé, mert esetükben az adók és járulékok értéke negatív volt.
Vagyis ezek a háztartások hibás adóadatok miatt a nem szegények közé kerültek, noha bruttó jövedelmi helyzetük szerint mindannyian a szegények közé tartoznának.
A kutatók szerint a 2020-ban az egyfős háztartásoknál bemutatott helyzet, – mely szerint az esetek jelentős részében a rendelkezésre álló háztartás-jövedelem meghaladta a bruttó háztartás-jövedelem értékét, – korántsem egyedi: 2014 és 2021 között minden évben és számos háztartástípusban nagy számban előfordult.
Ebben az időszakban a hivatalos adatok alapján a magyarországi háztartások 4-34%-ának alacsonyabb volt a bruttó jövedelme, mint a rendelkezésre álló jövedelme. Ezzel szemben 2014 előtt és 2021 után hasonlóra nem volt példa – hívják fel a figyelmet.
Jelentős számban fordulnak elő olyan esetek, amelyek a negatív adó- és járulékbefizetések miatt kerülnek a szegénységi küszöb fölé. Vagyis
Hozzászólások lezárva.