A vasárnapi előrehozott parlamenti választáson történelmi politikai fordulat következett be Szerbiában: a csaknem két éve kibontakozó diáktüntetésekből kinőtt Egyetemista Lista győzelmet aratott az Aleksandar Vučić nevével fémjelzett politikai tábor felett. A szerb politikát több mint egy évtizede meghatározó hatalmi rendszer komoly vereséget szenvedett, Vučić pedig már a nem hivatalos eredmények ismertetésekor elismerte a kudarcot.
A választás előzménye a 2024. november 1-jén történt újvidéki vasútállomási tragédia volt. Az állomás előtetőjének leomlásakor 16 ember vesztette életét. A tragédia országos felháborodást váltott ki, a diákok pedig a felelősség megállapítását, a korrupciógyanús ügyek feltárását és az intézményi elszámoltathatóságot követelték.
A tiltakozások idővel országos mozgalommá szélesedtek. Az egyetemi blokádok és a tömeges utcai demonstrációk már nem csupán a tragédia körülményeiről szóltak, hanem a szerb politikai rendszer működését, a korrupciót, a sajtó helyzetét és a hatalomkoncentrációt is bírálták. A mozgalom végül a parlament feloszlatását és előrehozott választás kiírását is kikényszerítette.
A diákok a hagyományos ellenzéki pártoktól független politikai szereplőként léptek fel, és saját választási listát állítottak. Ezzel az utcai tiltakozásokat választási erővé alakították, és olyan választókat is megszólítottak, akik elégedetlenek voltak a kormányzattal, de a korábbi ellenzéki pártokban sem bíztak.
Az előzetes eredmények szerint az Egyetemista Lista a szavazatok mintegy 52 százalékát szerezte meg, míg a Vučić által vezetett Egyesült Szerbia lista körülbelül 39–40 százalékot kapott. A választási becslések alapján a diákok támogatói a 250 fős parlamentben 135–140 mandátumra számíthatnak, Vučić politikai tábora pedig nagyjából 103–105 képviselői helyet szerezhet.
Ez azt jelenti, hogy az új politikai erő önálló parlamenti többséget alakíthat ki, és a kormányalakításhoz várhatóan nem lesz szüksége hagyományos pártokkal kötött koalícióra. A végleges mandátumelosztásról azonban a hivatalos eredmények adnak majd biztos tájékoztatást.
A részvétel rendkívül magas volt: az előzetes becslések szerint megközelítette a 69 százalékot. Ez az 1990-es évek eleje óta az egyik legmagasabb részvételi arány a szerb parlamenti választások történetében. A voksolást ugyanakkor szabálytalanságokról, a választókra gyakorolt nyomásról, a szavazás titkosságának megsértéséről és egyéb problémákról szóló jelentések is kísérték.
Aleksandar Vučić a választás estéjén, pártja belgrádi központjában ismerte el, hogy a politikai tábora elveszítette a választást. Azt mondta, a rendelkezésre álló előzetes adatok alapján egyértelmű a vereségük. A diákok győzelmét a mozgalom támogatói Belgrádban és más szerbiai városokban is ünnepelték.
A kudarc különösen jelentős annak fényében, hogy Vučić és a Szerb Haladó Párt (SNS) 2012 óta meghatározó szerepet töltött be az ország politikájában. Vučić miniszterelnökként, majd köztársasági elnökként is a szerb politikai élet központi szereplője volt. A mostani eredmény ezért nem egyszerű kormányváltási lehetőség, hanem a több mint egy évtizede fennálló politikai erőviszonyok alapvető átrendeződése.
Vučić ugyanakkor a vereség elismerésekor külföldi beavatkozásra is utalt, és bírálta azokat a külső szereplőket, akiket a szerbiai politikai folyamatok befolyásolásával vádolt.
A választási győzelem után az Egyetemista Lista előtt a kormányzás nehéz feladata áll. A korrupció visszaszorítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítése, a közintézmények átláthatóbb működése és a sajtószabadság javítása mind olyan kérdés, amelyekben a mozgalom támogatói gyors előrelépést várhatnak.
A választási győzelem azonban önmagában még nem garantálja, hogy ezek a célok meg is valósulnak. A mozgalomnak bizonyítania kell, hogy a tiltakozások megszervezése és a választók mozgósítása után képes az állam működtetésére, a gazdasági kihívások kezelésére és a politikai konfliktusok rendezésére is.
Külpolitikai szempontból szintén fontos időszak következhet. Szerbiának továbbra is kezelnie kell az Európai Unióhoz való közeledés kérdését, a Koszovóval fennálló konfliktust, valamint Oroszországhoz, Kínához és a nyugati országokhoz fűződő kapcsolatait. Egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy az új politikai vezetés milyen irányban alakítja majd át az ország külpolitikáját.
A vasárnapi eredmény mindenesetre megmutatta, hogy a hosszú ideje fennálló politikai berendezkedés sem megváltoztathatatlan. A diákmozgalom olyan társadalmi elégedetlenséget tudott választási győzelemmé alakítani, amelyet a hagyományos ellenzéki erők korábban nem tudtak hasonló eredménnyel képviselni.
A legfontosabb kérdés most az, hogy a választási győzelemből valódi intézményi és politikai változás következik-e. A szerbiai választók döntése új korszakot nyithat az ország életében, de az új vezetés hitelességét végül az határozza majd meg, hogy mennyit tud megvalósítani a korrupció elleni fellépésből, az elszámoltathatóság megteremtéséből és a demokratikus intézmények megerősítéséből.
Márki-Zay Péter: éljen a szabad Szerbia!
Orbán cimborája, Vučić is bukott, győztek ott is a fiatalok! Hamarosan nem csak a kínai érdekű Budapest-Belgrád vasút köthet össze minket – reagált röviden a választási eredményre Márki-Zay Péter vasárnap éjszaka.
Magyar Péter: a budapesti gyors a politikában előbb ért Belgrádba, mint a síneken
Magyar Péter miniszterelnök vasárnap este több posztot is közzétett. Ezekben arról írt, hogy telefonon gratulált a szerbiai választásokon győztes Hallgatói Lista vezetőinek. Biztosította őket Magyarország támogatásáról és örömmel hallottam, mekkora erőt adott nekik e nehéz küzdelemben a Tisza Párt áprilisi győzelme.
Feltette a kérdést: nem csak neki volt nosztalgikus érzése a Szerbiából éjszaka érkező képek láttán?
A miniszterelnök hozzátette, szimbolikus, hogy budapesti gyors a politikában előbb ért Belgrádba, mint a síneken.
Hozzászólások lezárva.