A magasban repkedtek a vásárhelyi Motocross Országos Bajnokság versenyzői – videóval

Két napon keresztül hol esett az eső, hol nem a futamok alatt, de ez sem tántorította el a szombaton kezdődött és vasárnap is zajló, vásárhelyi Motocross Bajnokság résztvevőit. A Roland-ringen százak hallgatták a motorok dübörgő hangját, szívták magukba a benzingőzt, és persze szurkoltak a gyerekeknek, a nőknek, a szenioroknak és a junioroknak is.

A vasárnapi futamok során addig nem szólt bele a természet a crossmotorosok versenyébe, míg le nem szakadt az ég. Addig a negyedórás, plusz kétkörös versenyeken indulók tövig húzták a gázt, s hatalmas iramban teljesítették a süppedős területekkel nehezített szakaszokat, hogy a dombokon valósággal átrepüljenek. Nem mindenkinek sikerült ez sem: egy bukás után a helyszínen lévő mentősöknek is a versenyző segítségére kellett sietniük. Egy másik versenyző a nyeregben még az egyik dombon a magasba repült, de aztán a motorja erre, ő maga pedig arra folytatta útját – hogy aztán valahol újra találkozzanak.

Aztán leszakadt az ég, s a nehéz, sárossá vált pályán először a juniorok és a női versenyzők indultak el. Már ekkor látszott, hogy a mezőny csak nehezen és lassabban veszi az akadályokat – különösen a kanyarokban lassultak le a motorosok, de olyan is volt, aki teljesen elakadt. A dombokon felfelé is gyakran megcsúsztak a versenyzők. Hasonló jelenetek zajlottak a későbbi futamokon is. Mindez azonban nem csökkentette a versenyszellemet, és a szurkolók kedvét sem szegte. Bár messze repült a kerekekről a sár, s a versenyzők ruháját már az első kör felénél vastagon borította, mindez senkinek sem szegte kedvét – hiszen mindenki hozzászokott már, hogy ebben a sportágban az időjárás is komoly tényező.

– Apukám motorversenyző volt, és nekem is az volt az álmom, hogy az legyek – mondta a 10 éves, üllői Forgách Ádám, aki négy éve ült először motorra. Ez az első versenyszezonja, és már az első futama is nagyon jól sikerült. Elárulta, hogy egy héten kétszer vesz részt edzésen, de jár kick-boxra is. – Amikor felülök a motorra, és elindulok a pályán, boldogságot érzek, mert szabadnak érzem magam – tette hozzá.

Édesapja, Forgách József régi motoros: – ’81 óta versenyzek, de most sérülések miatt kicsit pihenőpályára kerültem. Pont itt találkoztam gyerekkori barátommal, Técsi Sanyival, aki elhozta a korabeli műsorfüzetet, mely szerint akkor 50 köbcentiben együtt indultunk – idézte fel. Szerinte, aki beleszeret gyerekkorában ebbe az életformába, az sosem adja fel. – Nekem apukám és nagyapám is motoros volt, azaz ez nálunk már családi hagyomány. A motocross a világ egyik legkeményebb sportja: óriási koncentrációs képesség, hatalmas állóképesség kell hozzá, és össze kell tudni hangolni a testedet, az arra gyakorolt erőhatásokat és a motor kezelését is. Ez szellemileg is kifárasztja az embert – mondta.

Miközben beszélgettünk, újabb futam motorosai indultak neki, hogy ismerkedjenek az állandóan változó pályával, és a megtett kör után elstartoljanak a 15 perces, plusz 2 kört jelentő versenyen. A rendkívül gyors és felettébb hangos rajt után a versenyzők máris eltűntek az első domb mögötti kanyarban, hogy hamarosan megjelenjenek odafenn, úgy tűnve, mintha a nézők feje fölött repülnének. Igaz, ők a pályán, míg a nézők a biztonságot jelentő kordon mögül figyelték az eseményeket.

Vásárhelyi női versenyző is rajthoz állt a rendező Center Motorsport Club színeiben. – 2020-ban kezdtünk el motorozni. A motorok szeretetét a testvéreimtől, illetve a páromtól örököltem – avatott be a motorszeretet gyökereibe Buella Éva. – A testvéreim időközben eladták a gépeket, de én nagyon szerettem volna továbbvinni a motorozást. 2020-ban vettük az első motort, amit eleinte ketten használtunk, majd ’21-ben lett sajátom. Ezután kezdtem versenyezni. Évente egy-két versenyen indulok, egyébként hobbimotoros vagyok.

Éva elmondta, hogy a motorozás, amit nagyon szeret, kikapcsolja. – Ez a hétköznapi életben is erőt ad ahhoz, hogy a „száraz” edzéseket is csináljam otthon. A mostani szabadedzés nagyon tetszett, az időmérőn már kezdett kicsit nehezedni a pálya, de nagyon jó. Egy 22-es, négyütemű Kawasakim van – mutatta a vasat –, és nagyon szeretem. Először egy 16-osom volt, de ezen sokkal jobb a fék, és minél fiatalabb egy motor, annál jobb – tette hozzá.

Éva, ahogy a többi versenyző is, nemcsak a mezt, hanem komoly védőfelszerelést is magára öltött rajt előtt – beleértve a bukósisakot, a térdvédőket, a páncélt, a csizmát, a vesevédőt, a kesztyűt és a szemüveget is. Az utóbbi aztán nagy segítséget jelentett, mert a nők és a juniorok már szakadó esőben rajtoltak el az akkorra már igencsak sárossá vált pályán.

– Ezen az országos fordulón a gyerekektől kezdve mindenki elindul: a lányok, a másodosztály, a harmadosztály és az öregek, azaz a szeniorok is – árulta el Móricz Gergely, a nyílt országos motocross-bajnokság szervezője. Hozzátette: hét országból érkeztek versenyzők, zömükben a szomszédos országokból, de jött motoros Izraelből is. – Ez a verseny a Magyar Bajnokság egyik fordulója, egész évben megy a pontvadászat. Ha jól tudom, most a negyedik fordulónál tartunk. Az év végén derül majd ki, hogy ki lesz a bajnok – tette hozzá.

Az, hogy ki melyik kategóriában indult, a versenyző életkorától, tudásszintjétől és még a motorjától is függött. A harmadosztályban azok indultak, akik nem olyan régen versenyeznek, a másodosztályban pedig már a tapasztaltabbak kaptak helyet. Az is számított, hogy ki 50, 65 vagy 85 köbcentis motorral indult.

A Motocross Bajnokság későbbi futamai már derűs napsütésben zajlottak, igaz, a pálya nehéz maradt, mert nem száradt fel igazán.