A közös és sikeres magyar jövőt csak együtt írhatjuk – az államalapításra emlékeztek Vásárhelyen

Kenyérszenteléssel, majd szentmisével emlékeztek az államalapításra és István királyra szombaton délelőtt első királyunk, a Szent István téren álló szobránál. Márki-Zay Péter polgármester és Ferenczi Gábor országgyűlési képviselő nemcsak a történelmi múltat idézték fel, de a mai magyar helyzetet is értékelték.

Katonai tiszteletadás mellett kezdődött szombaton délelőtt az augusztus 20-i megemlékezés a Szent István téren, a Magyar Honvédség Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár zászlóalja és a Sipos Balázs főhadnagy által dirigált Helyőrségi Zenekar, valamint a Melegh Tamás vezényelte Fandante Kamarakórus közreműködésével.

Az ünnepség elején Pletka Levente Attila szavalta el Reményik Sándor: Mindennapi kenyér című versét.

Márki-Zay Péter polgármester ünnepi beszédében kiemelte: az április 12-i választás történelmi fordulópontot jelentett Magyarország számára, de ezzel még nem ért véget a változás. A múlt lezárása után most az építkezésnek kell következnie: egy olyan új Magyarország megteremtésének, amelyet nem a megosztottság és a hatalmi érdekek, hanem az együttműködés, a közös értékek és a hosszú távú nemzeti célok határoznak meg.

– A rendszerváltásról beszélni ma véleményem szerint nem szentségtörés, a 36 évvel ezelőtti rendszerváltásként ismert folyamat ugyanis nem egy lezárt történelmi pillanat, hanem egy ígéret. Egy ígéret arra, hogy a sorsunkat magunk irányítjuk, tehetségünkkel magunk emeljük fel szűkebb és tágabb pátriánkat. Ehhez azonban olyan alkotmányos és politikai rendszerre van szükség, amely nem egyetlen párt döntéseire épül, hanem széles társadalmi konszenzuson alapul, és hosszú évtizedekre kiszámítható kereteket teremt – mondta, s felhívta a figyelmet arra, hogy árkok helyett kapcsolatokat, ellenségek helyett szövetségeseket kell keresni. A társadalmi béke nem a viták hiányát jelenti, hanem azt, hogy mindenki elmondhatja a véleményét, és senkit nem zárnak ki a közös ügyekből. A politikai ellenfeleket nem ellenségként, hanem együttműködő partnerként kell kezelni.

Szent István öröksége nemcsak a múltról szól, nem csak egy ezer éves történet, hanem arról, hogy hogyan építjük a hazát minden időben, a jelenben is, és egyfajta parancs a magyarság számára a jövővel kapcsolatosan is. Nemzetet építeni hitből, bátorságból, bölcsességből és egymás iránti felelősségből lehet. Éppen ezért van jelentősége, különös jelentősége annak, hogy 4 hónappal, egészen pontosan 130 nappal ezelőtt egy hűvös tavaszi napon egy fantasztikus és különleges történet játszódott le Magyarországon, amely sokunknak megmelengette a szívünket – mondta Vásárhely polgármestere, aki kiemelte, hogy Magyarországnak nyitottnak kell lennie az új gondolatokra, technológiákra és megoldásokra. A jövőt nem lehet mindig csak a következő választásig vagy négyéves ciklusig tervezni. Hosszú távú nemzeti célokra és olyan ügyekben kialakított konszenzusra van szükség, amelyek több nemzedék életét is meghatározzák. Magyarországnak tanulnia kell a sikeres országok példáiból, nyitottnak kell lennie a fejlődésre, és hinnie kell abban, hogy egy tízmilliós nemzet is képes nagy és sikeres országot építeni.

A végső cél egy olyan Magyarország megteremtése, amelyben a vezetők nem uralkodnak, hanem szolgálnak, a közérdek megelőzi az önérdeket, a munka gyümölcsözik, a családok biztonságban vannak, a fiatalok pedig büszkén mondhatják: itt akarok élni, mert ez a hazám. Ehhez nem bosszúra, hanem igazságosságra, nem falakra, hanem hidakra, nem egymás legyőzésére, hanem egymás felemelésére van szükség – hívta fel a figyelmet Márki-Zay Péter.

– A közös és sikeres magyar jövőt csak együtt írhatjuk! – hangsúlyozta ünnepi beszédében Ferenczi Gábor. A térség országgyűlési képviselője azt mondta, hogy augusztus 20-a mindig különleges helyet töltött be a magyarok szívében. Ehhez a naphoz mindannyiunkat más és más emlék köt, de egy dolog közös bennünk: magyarságunkat, államalapításunkat, közös történelmünket és Szent István király államalapító munkáját ünnepeljük. 104 nap telt el a kormány megalakulása óta. Ez idő alatt sok minden történt az országban és velünk, magyar emberekkel is. Voltak pillanatok, amikor együtt táncoltunk, mosolyogtunk, sírtunk vagy aggódtunk, vitatkoztunk, majd megbékéltünk egymással. Mindezekre szükség van ahhoz, hogy eljussunk oda, ahová talán Szent István is vezetni akart bennünket: hogy a magyarok együtt írják közös, büszke jövőjüket. Ehhez elengedhetetlen, hogy ne hitvilágbeli, származási vagy politikai alapon tekintsünk egymásra. Közös nemzeti értékeink – az igazság, az összefogás és a közös jövő iránti elköteleződés – segíthetnek abban, hogy a nehéz időket is átvészeljük. Legyen szó tűzvészről, hóviharról, árvízről, aszályról vagy bármilyen más kihívásról… Már az is az összefogás felé tett lépés, hogy kapocsként igyekszem szolgálni a város, a térség és az ország között, miközben minden polgártársamat és minden polgármestert képviselek – hangsúlyozta azzal, hogy a közös és sikeres magyar jövőt csak együtt írhatjuk.

– Meg kell tanulnunk az énközpontúságból a közösség és az összefogás felé fordulni… Ma valódi problémákkal és veszélyekkel nézünk szembe, köztük a klímaváltozással és a felmelegedéssel. Ezeket csak türelemmel, összefogással és közös akarattal tudjuk lépésről lépésre megoldani. Egységes, erős és büszke nemzetnek kell lennünk. Bízom abban, hogy az összetartás iránti elköteleződés, amely mellett én és képviselőtársaim hitet tettünk, méltó Szent István építő gondolataihoz és örökségéhez – mondta.

Antal Imre plébános szentelte meg az új kenyeret, mondván a kenyér több, mint egyszerű táplálék, azt üzeni, ahhoz, hogy éljünk, szükségünk van egymásra. A kenyeret annak felajánlója, Bujdosó Dávid szegett meg és osztott szét azok között, akik szerették volna megkóstolni.

Az ünnepség után kezdődött szentmise a Szent István-templomban.