A kormány a bevásárlóközpontokat is kinyírná a plázastop szigorításával

Megvenni, sőt bérelni is csak külön kormányzati engedéllyel lehetne közepestől nagyobb kereskedelmi ingatlanokat. A „plázastop” eredetileg az élelmiszermultik ellen született, de az új szabály az igazi plázákat, sőt az egész kereskedelmiingatlan-piacot nyírná ki. A minisztérium senkivel sem egyeztetett, az érintettek nem értik, mivégre az értelmetlen szigorítás.

Nemhogy építeni, megvenni vagy bérelni sem lehetne kormányzati engedély nélkül kereskedelmi ingatlant a „plázastop”-rendeletet szigorító, az Építési és Közlekedési Minisztérium által „társadalmi véleményezésre” bocsátott módosítás szerint.

A módosítás mások mellett érintené a nagy bevásárlóközpontokat, bérbe adás céljából épített vagy építendő kereskedelmi ingatlanokat is. A tervezet jelen állása szerint egy bevásárlóközpont tulajdonosa nem adhatná csak úgy bérbe az ingatlanban található (400 négyzetméternél nagyobb) üzleteket:

minden egyes bérlőnek új, úgynevezett rendeltetésmódosítási engedélyre volna szüksége. És ha változik a bérlő – ami a bevásárlóközpontokban meglehetősen gyakori – akkor a következő bérlőnek is új engedélyt kellene szereznie.

Ezek a feltételek azonnal leértékelnék a működő kereskedelmi ingatlanokat, a bizonytalanság ugyanis kockázat, a kockázat pedig értékcsökkentő tényező. Ez a még meg sem épült kereskedelmi ingatlanokat is érintené, a gyakorlatban aligha volna olyan beruházó, aki ilyen körülmények közt belevágna egy befektetébe.

Akad olyan piaci szereplő, aki attól tart, a tervezetnek tulajdonképpen ez a célja: teljes kormányzati kontroll alá vonni a kereskedelmi ingatlanok piacát. Az állandó engedélyeztetési kényszer miatt praktikusan csak olyan szereplők tudnának kereskedelmi ingatlanokat üzemeltetni, és csak olyanok merhetnének új beruházásokba belevágni, akik képesek volnának biztosítani, hogy a bérlőik meg fogják kapni a szükséges engedélyt.

Érdemi indoklást a minisztérium nem fűzött a tervezethez – az, hogy „tovább kell egyértelműsíteni azokat az esetköröket, amikor rendeltetésmódosítási engedélyt kell kérni” aligha minősíthető magyarázatnak.

A „plázastop” lényegében 2012 óta él, a nagyobb üzletek (kezdetben 300 négyzetméter volt a limit, ezt később 400-ra emelték) építése – sőt: pár éve építésiengedély-köteles átalakítása – engedélyköteles. Rögtön szögezzük is le: szó sincs plázákról, a nagy bevásárlóközpontok alapterülete több ezer négyzetméter, a pár száz négyzetméteres alapterület a nagyobb kiskereskedelmi egységeket fedi le.