Vágatlan május: az aszály miatt ezentúl nem vágják egycentisre a füvet Vásárhelyen

Csatlakozott a város a Vágatlan Május mozgalomhoz, így a füvet magasabbra hagyják nőni, mint eddig. Kivéve a játszóterek környékét, a kerékpárutak melletti sávokat és az öntözött parkokat, mint amilyen a Kossuth téri zöldfelület.

A „Vágatlan május” mozgalom nem új keletű kezdeményezés, azonban az utóbbi időben ismét nagyobb figyelmet kapott, részben az új miniszterjelölt támogatásának köszönhetően. A cél, hogy minél szélesebb körben elterjedjen ez a szemlélet. Vásárhelyi is csatlakozott ehhez, ami azt jelenti, hogy a városban csak a játszótereken és környékükön, illetve a Kossuth téri öntözött zöldterületen vágják majd rövidre a füvet.

– A mozgalom hátterében elsősorban az országot sújtó súlyos aszályhelyzet áll, amely nem csupán most jelent problémát, hanem évek, sőt évtizedek óta jelen van. Már régen nem igaz az az állítás, hogy Magyarország a „vizek országa”. Bár sok folyónk és tavunk van, a kimenő vízkészletünk sajnos rendszeresen meghaladja a beérkező mennyiséget. Ezért kulcsfontosságú, hogy a rendelkezésre álló vizeket megtartsuk, különösen az Alföldön, ahol már most is gyakran kritikus helyzet alakul ki. A „Vágatlan május” egy lépés afelé, hogy a talaj nedvességtartalmát jobban megőrizzük, és közben szemléletváltást is szeretnénk elérni a lakosság körében. Fontos megérteni, hogy nem mindig a rövidre nyírt gyep jelenti az esztétikus vagy hasznos zöldfelületet – vázolta a helyzetet Pádár Zoltán városi főkertész.

Azokon a területeken, amelyeket nem intenzíven tartanak fenn, a ritkább fűnyírás lehetővé teszi, hogy magasabb gyep alakuljon ki, megjelenjenek a virágzó évelők, és növekedjen a biodiverzitás. Több rovar, pillangó és más élőlény jelenik meg ezeken a területeken. A magasabb növényzet emellett védi a talajt a túlzott kipárolgástól, így segít megőrizni a nedvességet.

– Hódmezővásárhelyen elsősorban a nem intenzíven kezelt területeket érinti a program. A belvárosi parkokban, ahol öntözőrendszer működik és intenzív a fenntartás, természetesen továbbra is rendszeresen nyírják a füvet. A külsőbb városrészeken, illetve a nagyobb, nem öntözött zöldfelületeken azonban több helyen meghagyják a magasabb növényzetet. Ez nem csupán a májusra korlátozódik: hosszabb távon is szeretnének kijelölni olyan területeket, ahol tartósan megmaradhat a természetközelibb állapot – tette hozzá azzal. hogy a magánkertek esetében a kezdeményezés elsősorban szemléletformáló szerepet tölt be. Önmagában attól nem fog újra bezöldülni az Alföld, hogy a kiskertekben ritkábban nyírják a füvet, ugyanakkor fontos, hogy az emberek megértsék a természetesebb zöldfelületek jelentőségét. A valódi hatást inkább az önkormányzati és állami kezelésű nagyobb területek jelenthetik, például az utak, autópályák menti zöldsávok vagy töltések esetében.

A városban több olyan közterület is van, ahol meghagyják a magasabb növényzetet. Az Európa park nagy részét például vágatlanul hagyják, ahogy a Damjanich utcai játszótérnek is helyt adó részt vagy a Hódtói Szabadidőparkkörnyékét is. Ezek jellemzően olyan összefüggő zöldfelületek, ahol nincs intenzív használat, például játszótér vagy rendszeres kutyasétáltatás.

Továbbra is gondozott állapotban tartják azonban játszóterek környezetét, a kerékpárutak melletti sávokat és a központi parkokat. Ezeken a helyeken fontos a biztonság és az átláthatóság.

Hódmezővásárhely egyébként élen jár a természetközeli zöldfelületek kialakításában. A Hódtói Szabadidőpark biodiverz ágyása közel kétezer négyzetméteres, vágatlan területet biztosít, ezzel is jó példát mutatva más városok számára arra, hogy együtt lehet élni a természetesebb zöldfelületekkel. A városban emellett úgynevezett miyawaki erdők is találhatók, amelyeket szintén fontos, biodiverzitást növelő zöld szigeteknek tekintenek.