Szívmelengető mesekönyvet írtak a Liszt iskola diákjai

Szombat délelőtt mutatták be a Domonkos Nővérek Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola diákjai és tanárai által írt és illusztrált A mesék meséje című kötetet a Németh László Városi Könyvtárban. Az aulában a mesekönyv eredeti rajzait is kiállították.
Nem kis fába vágták a fejszéjüket a mostani, lassan végéhez közeledő tanévben a Domonkos Nővérek Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola diákjai és tanárai: elhatározták, hogy írnak és illusztrálnak egy mesekönyvet. Teljes sikerrel jártak, hiszen nemrégiben megjelent A mesék meséje című könyv, amelyet szombaton délelőtt mutattak be a Németh László Városi Könyvtárban.
A mesék és az illusztrációk zömét a gyerekek készítették, a legfiatalabb közülük csak elsős volt. Ő kitalálta a meséjét, de azt már a tanító nénije vetette papírra, lévén, hogy a meseíró kislány a mesekönyv összeállításakor még nem tanulta meg leírni az összes betűt.
– Volt egy hörcsögöm, aki meghalt, és annak az emlékére találtam ki egy mesét, amely két hörcsög barátságáról szól – mondta az 1. B osztályos Urbán Bianka Hanna.
Olyan gyerek is akadt, aki azt mondta, hogy az iskolában tanító édesapjával együtt írta a mesét. – Apukám úgy segített benne, hogy vacsoránál vicces történeteket szokott mondani, ezért úgy gondoltam, hogy a mesekönyvbe írhatnánk közösen egyet, ami arról szól, hogy a tigris kitartóan próbálkozik megenni az egyfolytában kenyeret sütő antilopot. De végül beéri a kenyérrel – mondta a 3. A osztályos Tóth Léna, aki beszámolt arról is, hogy maga is szereti az állatokat. Volt is két macskája, amelyek azonban elvesztek, így ma odahaza egy kutya és egy hörcsög várja. Azt mondta, szerinte nagyon jó lett a könyv.
– Az egyik tanárom azt kérdezte, hogy szeretnék-e illusztrációt rajzolni a mesekönyvbe. Azt mondtam, persze, miért ne – árulta el Kovács Zoé Luca, a mesekönyv egyik illusztrátora, aki kiválasztott egy mesét, és megrajzolta. – Egy olyan kutyás mesét illusztráltam, amely egy, az erdőben elveszett, majd megtalált kiskutyáról szólt. Azért ezt a mesét választottam, mert nagyon szeretem a kutyákat, és tetszett a történet. Zoé Lucának a kutyát tartó kislányt ábrázoló rajzból az utóbbi alak ábrázolása volt a nehezebb, de végül az is ment. – Nagyon nagy élmény volt elkészíteni, hiszen szeretek rajzolni, s végül is illusztráltam egy könyvet – mondta a 4. B osztályos kislány.
– Bár a gyerekek a meséket illusztrálták, igyekeztünk szabad teret engedni mindenkinek a saját stílusához. Egy-egy meséhez több gyerek is készített illusztrációt, ilyenkor előnyt élvezett az, aki először készült el vele. Ha voltak ismétlődő motívumok, figurák, akkor ezt kellett alapul vennie annak, aki később a további képeket készítette ugyanahhoz a meséhez. Rájöttünk, hogy manapság már nem elég, ha a képet és a szöveget egymás mellé tesszük, hanem valahogy össze kell azokat dolgozni, hogy ne különálló elemként maradjanak, hanem valami egységet képezzenek, és érdekesen körbefonják a szöveget. Volt, hogy digitálisan kiegészítettük a háttereket, hogy még színesebbek, még érdekesebbek legyenek – árulta el a könyvkészítés fortélyait Gabrovitsné Vincze Gyöngyvér rajzszakos tanár, aki a könyv borítóját is megrajzolta.
– Az idei tanévünk erről szólt: egy mesekönyvet szerettünk volna összeállítani, és ez a mai könyvbemutató az az esemény, amely megkoronázza ezt a folyamatot, mivel a mesekönyvünk elkészült, és az olvasók rendelkezésére áll – mondta Magyar Andrea. – Mivel az iskolában az idei fő fókusz az irodalom és a képzőművészet fejlesztése volt, megpróbáltunk minél több gyereket bevonni az alkotás folyamatába. A meghirdetett versíró pályázatunkra közel húsz mese érkezett, az illusztrációsra is közel ötven rajzot kaptunk a gyerekektől, úgyhogy mindkét kezdeményezésünk sikeres volt, és így körülbelül hetven gyerek vehetett részt az alkotás folyamatában – tette hozzá a Domonkos Nővérek Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolája igazgatója.
A mesék meséje történeteiben mind szerepelnek a domonkos rend alapértékei, azaz az összetartás, az egymáshoz tartozás és egymás segítése, melyeket az iskola is magáénak vall, és amelyek üzenete át is jött a könyvön, miután mindegyik mesében megtalálhatók ezek.
A könyvbemutatón a meseírás, az illusztráció folyamatairól és a könyvkészítés tapasztalatairól az alkotók, azaz a gyerekek és az őket segítő pedagógusok számoltak be a közönségnek.
Hozzászólások lezárva.