Kastély? Ugyan! Palotatulajdonos is lehet valakiből Vásárhelyen

A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egy hétig hirdette 167 millió forintért a Kinizsi utca 1. szám alatt található Simon-palotát, de az erre kiírt elektronikus árverésre nem érkezett licit. Pedig 167 millió forintért hirdették meg az impozáns, több mint 500 négyzetméteres épületet.

Az árverési leírás és a csatolt tulajdoni lap szerint az ingatlan a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonában áll, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlása és közvetlen kezelése alatt van.

A vásárhelyi Kinizsi és Deák Ferenc utcák sarkán álló épület „megközelítése jó minőségű aszfaltozott úton lehetséges. Közvetlen környezetében telkes lakóingatlanok, családi házak, valamint egyéb intézmények, üzletek találhatók. A helyi járatú autóbuszok megállói kb. 100 méteren belül elérhetők. A parkolás közterületen és telken belül is megoldott. Az ingatlanon található irodaépület az 1940-es években épülhetett, tégla falazattal, magastetővel, cserépfedéssel. Alápincézett épület, mely hagyományos építési módban, sávalapra épült. A külső vakolat kőpor. A nyílászárók nem hőszigetelt üvegezéssel ellátott fa szerkezetek. A beltérben fa tok- és szárnyszerkezetes beltéri ajtók találhatók. A falak jellemzően festettek, a vizes helyiségekben csempézettek. A padlóburkolatok: parketta és cementlap” – írták az árverési leírásban.

Az 597 négyzetméteres irodaépület egyébként az árverési leírás szerint részlegesen közművesített. Az épületet 167 millió forintért hirdették meg, a licitlépcső 400 ezer forint volt.

A vásárhelyiek jól tudják, hogy a Kinizsi utca 1. szám alatti Simon-palotában az ötvenes évektől évtizedeken át többek között az anyatejgyűjtő állomás, majd a társadalombiztosítás működött, és 2018-ig itt volt éveken át a NAV helyi kirendeltsége is.

A város honlapja szerint a Simon-palota szecessziós stílusú épületét 1912–13-ban építtette a jómódú szabó és szövetkezeti elnök, Simon János. A lakó- és üzletházat Magyar Ede, a magyar szecesszió kiemelkedő jelentőségű szegedi alkotója tervezte, kivitelezője Kruzslicz Péter helyi építőmester volt. A palota terveit Magyar Ede tragikus halála után munkatársa, Takács János fejezte be. A Simon-palota gazdag homlokzati plasztikájában az ornamentika mellett jelentős szerepet kapnak a figurális, szobrászati jellegű elemek, amelyeket Kriván Ferenc vásárhelyi szobrász készített.

Az egyemeletes bérház főbejárata a Deák Ferenc utca felől nyílik, két erőteljes, női fejjel díszített pillér között. Az utcai homlokzatok kompozíciójának legfontosabb elemei az emeleti félköríves zárterkélyek, amelyek lágy vonalaikkal ellentétben viszonylag kemény, merev formálású falpillérek közül emelkednek ki. A lágyság és keménység dinamikus ellentéte figyelhető meg a homlokzat és a tető viszonyában is: az előbbi mozgalmas, íves formák sokaságából áll, míg a manzárdtető kifejezetten kubusos, kissé merev. A kétfajta építészeti világ határán kemény vonalakkal képez cezúrát a hangsúlyos, faragott fapárkányzat. Az épület földszintjét a falpillérek rendje határozza meg, de nyílásrendszerük már átépített.

Megkérdeztük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, hogy ki vagy melyik cég vásárolta meg az épületet, válaszul azt írták: nem érkezett rá licit.