Havránek Ferenc a Rapcsák-szobor ügyéről: a vásárhelyieknek ismerniük kellene a teljes történetet
A Rapcsák András-szobor esetleges áthelyezéséről szóló közgyűlési döntés nyomán hosszú Facebook-bejegyzésben idézte fel a rendszerváltás utáni vásárhelyi közélet egyik legvitatottabb fejezetét Havránek Ferenc egykori önkormányzati képviselő. A volt munkáspárti politikus szerint a néhai polgármester körül kialakult kultusz megítéléséhez a szobor tisztelőinek érdemes figyelembe venniük az 1999-es eseményeket és a bírósági eljárás megállapításait is.
Az elmúlt héten döntött arról Hódmezővásárhely közgyűlése, hogy a Rapcsák András-szobor az Emlékpontba vagy annak környezetébe kerülhessen. A döntés élénk politikai vitát váltott ki, a helyi Fidesz méltatlan és kicsinyes politikai leszámolásnak nevezte a kezdeményezést.
A közgyűlési döntésre reagálva tett közzé hosszabb bejegyzést közösségi oldalán Havránek Ferenc egykori önkormányzati képviselő, aki az akkori eseményeknek közvetlen részese volt.
Felidézte, hogy a politikai átmenet éveiben Hódmezővásárhelyen eltávolították az úgynevezett „Iván-szobrot”, amelyet a szovjet hadsereg emlékére állítottak. Havránek már akkor sem értett egyet a szoborbontással. Úgy véli, a történelmi emlékezet szempontjából elegendő lett volna egy olyan emléktábla elhelyezése, amely a szovjet katonák szerepét egyszerre mutatja be felszabadítóként és megszállóként.
„Felszabadítóként jöttetek, megszállóként mentetek” – írta, hozzátéve, hogy szerinte ez jobban megfelelt volna a történelmi tényeknek, mint a szobor lebontása.
A volt képviselő a Rapcsák-szobor körüli vitával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy szerinte nem maga a szobor eltávolítása vagy áthelyezése a legfontosabb kérdés, hanem az, milyen történelmi megítélés illeti a néhai polgármestert.
Havránek részletesen felidézte az 1999-es eseményeket, amelyeket a közvélemény „pancser puccs” néven ismert meg. Állítása szerint a köztudatban máig élő vélekedéssel ellentétben nem az akkori ellenzék vagy Dr. Kecskés Ákos szervezte a Rapcsák András elleni fellépést.
Szerinte az ügy eredetileg a Fidesz helyi képviselőcsoportján belüli konfliktusként indult, és csak később vált testületi üggyé, amikor a polgármesterrel szembeforduló képviselők elveszítették saját többségüket, és az akkori ellenzékhez fordultak támogatásért.
A volt képviselő szerint az ügyben elkészült a vádirat, amely alapján bírósági eljárás indult. A megyei bíróság első fokon valamennyi benyújtott vádpontban bűnösnek találta Rapcsák Andrást, és tisztségéből is felmentette. Havránek ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy az ítélet ellen a vádlott fellebbezett, ezért az nem vált jogerőssé.
Havránek szerint az akkori ellenzék súlyos hibát követett el azzal, hogy nem ismertette kellő részletességgel a bírósági döntést a lakossággal.
Nagy hiba volt, hogy nem dobattuk be a teljes bírósági ítéletet minden postaládába
– fogalmazott.
Szerinte a vásárhelyiek többsége így nem a bírósági dokumentumokból, hanem politikai történetekből és „mesékből” értesült az ügy részleteiről. Úgy véli, ez jelentős szerepet játszott abban, hogy a közvélemény másként ítélte meg az eseményeket, mint ahogyan azt az elsőfokú ítélet tartalma indokolta volna.
A volt képviselő felidézte azt is, hogy a közgyűlés végül feloszlatta önmagát, majd az időközi választást Rapcsák András megnyerte. Az új testület első döntései között szerepelt a korábbi feljelentés visszavonása. Havránek ennek kapcsán azt a kérdést tette fel:
Ha a polgármester valóban biztos volt saját igazában, miért nem várta meg a bírósági eljárás végleges lezárását?
A bejegyzés végén hangsúlyozta: tudomása szerint Rapcsák András ellen nem született jogerős büntetőítélet, ugyanakkor szerinte az elsőfokú bírósági döntés és az azt övező politikai események is részét képezik a néhai polgármester történelmi megítélésének.
A szobrot tisztelők ezt még azért jó, ha átgondolják
– zárta bejegyzését az egykori önkormányzati képviselő.
Hozzászólások lezárva.