Az Alkotó szabadsága – Művészek a szovjet fogságban című tanulmánykötetet mutatják be, és az egykori Gulág-rabok fotóiból összeállított kiállítás nyílik meg kedden délután 5 órakor az Emlékpontban.
Az Emlékpont Kávézóban kedden 17 órakor nyíló, Szembesítés című tárlat tablóin a szovjet kényszermunkatáborokba elhurcoltak mai és gyermekkori fotói láthatók. A rendezvényen köszöntőt mond Nagyné Pintér Jolán, a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke.
A szervezők célja a kiállítással egy szembesítés, szembesülés a múlttal, a történelem bűneivel, szembesülés a túlélőkkel, de a társadalom szembesítése is a közönnyel, a múlt relativizálásával. A szovjet kényszermunkára hurcolás a második világháború végétől közel egymillió magyart érintett a történelmi Magyarország területén, közülük 2–300 ezren soha nem térhettek haza. A közismerten Gulágként elhíresült táborokba általában koholt vádak alapján kerültek az „elítéltek” a Szovjetunió legkietlenebb és legtávolabbi pontjaira, míg az úgynevezett GUPVI-táborokba hadifoglyok, málenkij robotra hurcoltak és német ajkúak kerültek tömegesen a Donyeck-medencétől az Urálig. A túlélők lefogyva, megnyomorítva, fiatalságuktól megfosztva tértek vissza Magyarországra.
A Démuth Réka Lilla grafikus és Kovács Emőke történész kurátori munkájával összeállított tablókon a néhai Gúth Zoltán, valamint Hartmann Klára, Kerényi Lajos, Marton Ernesztin, Mohos Andor, Tóth István mai és gyermekkori fotói láthatók. A képeken megtekinthető elhurcoltak közül többen is közel tíz esztendőt raboskodtak ártatlanul szovjet kényszermunkatáborokban. A Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásával megvalósított és bemutatott kiállítás mintegy három hétig díjtalanul lesz megtekinthető az Emlékpontban, a Tourinform iroda nyitvatartási idejében.
A keddi megnyitó részeként az Emlékpont előadótermében mutatják be az Alkotó szabadsága – Művészek a szovjet fogságban című tanulmánykötetet.
Hozzászólások lezárva.