A „Vidéki prókátor” néven elhíresült Dr. Fülöp Botond ügyvéd, publicista és blogger volt a vásárhelyi Közéleti Akadémia őszi szemeszterének második vendége. A Magyarország – a Vidéki prókátor szemével című, a városháza dísztermében megtartott, csütörtök esti előadáson szó volt a liberális demokrácia rendszerének pozitívumairól, valamint arról az okfejtésről is, hogy a kormányzást a társadalompolitikai víziónak kell megalapoznia.
Dr. Fülöp Botond azután lett országosan ismert ügyvéd, amikor „Vidéki prókátor” néven 2024 februárjában megtalálta, és több újságnak is elküldte azt a kúriai határozatot, amelynek nyomán kibontakozott Novák Katalin akkori köztársasági elnök kegyelmezési ügye. Az úgynevezett kegyelmi ügybe az államfő mellett a korszak igazságügyi minisztere, Varga Judit is belebukott.
Telt ház várta a Vidéki prókátort a Hódmezővásárhelyi Közéleti Akadémia őszi szemeszterének második eseményén. Márki-Zay Péter nyitóbeszédében megjegyezte, hogy akárcsak ő, úgy Fülöp Botond is véletlenszerűen került bele a „politika sodrásába”, hiszen mindketten civilként dolgoztak korábban, akik emellett fiatalkoruktól kezdve, gyakorlatilag a rendszerváltás óta érdeklődtek a politika iránt. Közös bennük továbbá a polgármester megfogalmazása szerint, hogy Fülöp számára is alapértékek a jogállam, a piacgazdaság, a demokrácia és a nyugati értékrend, az Európai Unió, amikkel 1990-ben még mindegyik magyar parlamenti párt egyetértett, ám az elmúlt évtizedek kormányai ezt a négy értéket már nem tartották fontosnak.
Gondolatok a liberális demokráciáról
Fülöp Botond Vásárhellyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nyolc évvel ezelőtt ez a város „gyújtotta fel a remény lángját” az országban, amikor leváltották a fideszes városvezetést.
„Nemcsak a magyar, hanem a szerbiai rendszerváltásnak is történelmi jelentősége van” – kezdte gondolatmenetét a Vidéki prókátor, aki José Ortega y Gasset, spanyol filozófus A tömegek lázadása című művének gondolatát vitte tovább az előadásában, amelynek lényege, hogy: „Ahol a liberális demokrácia egyszer már győzedelmeskedett, ott újra és újra meg fogja ismételni a győzelmét.” Fülöp szerint a történelem „fényesen bebizonyította” ezt az állítást.
„A liberális demokrácia győzedelmeskedett a fasizmus, a nácizmus és a kommunizmus felett, és most idén győzedelmeskedett a magyar és a szerb maffiaállam rendszerű autoriter rendszerek felett is” – fogalmazott. Ennek szerinte két oka van. Egyrészt, hogy a liberális demokrácia képes az ember számára a legszabadabb és „legemberibb” életet biztosítani. A prókátor úgy gondolja, hogy az emberi élet célja a boldogság, a boldog életet pedig az eddigi politikai rendszerek közül a liberális demokrácia képes a leginkább garantálni. A másik ok elmondása szerint az, hogy a liberális demokrácia rendszere felel meg leginkább az európai kultúreszménynek és az európai kultúra gyökereinek, amibe például az antik filozófia, a római jog, vagy éppen a felvilágosodás eszmerendszere is beletartozik.
„Mi feladatunk most az, hogy megakadályozzuk azt, hogy ami történt, újra megtörténhessen, másrészt pedig emelkedő pályára kell állítanunk a hazánkat minden értelemben” – fogalmazott a prókátor az elmúlt 16 évvel kapcsolatban, majd kifejtette, hogy politikai, jogi, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt helyre kell állítani az országot.
A társadalompolitika a kormányzás alapja
„A kormányzást a társadalompolitikai víziónak kell megalapoznia, hiszen ez határozza meg, hogy egy hatalomnak mi az elképzelése a nemzettel, mi az elképzelése a hazával. Véleményem szerint ez a vízió határozza meg a kormányzás célját, és a szakpolitikáknak pedig alapvetően ezt a víziót kell szolgálniuk” – fejtette ki véleményét a fogalomról az ügyvéd. Szerinte ennek mentén lehet a politikusokat és a politikai erőket két csoportra osztani.
„Az első csoportba azok tartoznak, akik szerint a társadalompolitika a hatalompolitika eszköze, a hatalom pedig a politika célja. A második csoportba pedig azok tartoznak, akik a társadalompolitikát a hatalom víziójának tekintik, a hatalmat pedig a politika eszközének” – vázolta fel a két csoportot.
A Vidéki prókátor ezen szempontok alapján úgy gondolja, hogy társadalompolitikai szempontból is teljes szemléletváltásra van szükség az Orbán-rendszerhez képest, hiszen a rendszer és a korábbi miniszterelnök is abba a csoportba tartozott, ami „a társadalompolitikát a hatalompolitika eszközének, a hatalmat pedig a politika céljának tekintette”.
Az ügyvéd beszélt az esélyegyenlőségről is, aminek az oktatásban véleménye szerint jelen kellene lennie. Mint mondta, „biztosítani kell a gyermekek esélyegyenlőségét a minőségi oktatáshoz való hozzáférés tekintetében az alapfokú oktatástól a felsőfokú oktatásig. Ennek érdekében a lakóhelyből, valamint a szociális és anyagi helyzetből adódó különbségeket az államnak szociális alapú ösztöndíjakkal és olcsó kollégiumi férőhelyekkel kell kiegyenlítenie”. Fülöp Botond úgy fogalmazott, hogy az alkotmánynak ezeket az állami kötelezettségeket „jogilag is kikényszeríthető állami kötelezettségvállalás formájában kellene tartalmaznia”.
Az előadás végén a közönség kérdéseket is címezhetett a Vidéki prókátornak, aki készséggel választ adott az összes felvetésre.
A Magyar Hang – kifejezetten a Közéleti Akadémia eseményére – felajánlott száz példányt az általuk kiadott, Fülöp Botondról szóló Én, a Vidéki prókátor című könyvből, amit a városházán kedvezményesen meg lehetett vásárolni, majd dedikáltatni az ügyvéddel.
Hozzászólások lezárva.