Harminc óvodás és kisiskolás gyerek vesz részt az idei egyhetes Klímanócska táborban, ahová ma délelőtt Sipos gazda is ellátogatott, hogy a beporzókról beszéljen a gyerekeknek, akik még levendulaszappant is főztek és persze mindent mindenről jól ismertek.
Fenntarthatóságra és a természet szeretetére nevelő nyári tábornak ad otthont a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ. A Hódmezővásárhelyi Természetvédő Egyesület és a nemzetközileg ismert Klímanócskák Program közös kezdeményezése élményalapú foglalkozásokkal ismerteti meg a gyerekeket a környezetvédelem alapjaival. A táborozók gyakorlati tapasztalatokon keresztül tanulnak a növények gondozásáról, a fűszernövényekről, a fenntartható konyháról, a természetes alapanyagok használatáról és a madárvédelemről. Megismerkednek a szelektív hulladékgyűjtés és a tudatos vízhasználat fontosságával, valamint kreatív foglalkozásokon is részt vesznek.
A hét közepén azonban nem a BFMK-ban, hanem a Szabadság téri óvodában zajlott a program, nem véletlenül.
– Levendulazsákot töltöttem, ami nemcsak illatos, de jó a betegségre is – mutatta a saját maga töltötte zsákot a 3 éves Angyal-Horváth Ottó, aki egy katicabogaras nyakláncot viselt, s jól tudta, hogy a katica egy beporzó, azaz beporozza a virágokat. A kisfiú számára a legnagyobb élményt – s vélhetően nem volt ebben egyedül – a lovaskocsikázás jelentette. – Elmentünk egy házba, és ott volt egy kombájn, amibe beülhettünk – újságolta. Hozzátette, hogy a tábor azért jó és érdekes számára, mert ebben sokat foglalkoznak az állatokkal. A téglagyári tavaknál látták, hogy a szárazság miatt alig maradt bennük víz.
– Nagy öröm számomra, hogy visszatérőként érkezhetek a Szabadság téri Klímanócskák csoportjához, de más óvodákba is rendszeresen ellátogatok. Mindenhol azt tapasztalom, hogy a gyerekek rendkívül fogékonyak az új ismeretekre, szinte szivacsként szívják magukba a tudást. Korukhoz képest nagyon felkészültek, nyitottak és érdeklődőek. Jól látszik rajtuk, hogy sokat számít, mit hallanak otthon, milyen értékeket kapnak a pedagógusoktól, és milyen környezet veszi őket körül – mondta a gyerekeknek a beporzókról előadást tartó Sipos gazda, azaz Sipos József növényorvos. Hozzátette, hogy akár egy előadáson, akár egy táborban találkozik a gyerekekkel, azok mindig értékes gondolatokkal kapcsolódnak be a beszélgetésekbe, és kiváló kérdéseket tesznek fel. Kíváncsiak arra, hogyan működik a természet, miért úgy repülnek a méhek, vagy éppen miért fontos egy-egy kertészeti beavatkozás, például az oltás. Ha ezt a természetes kíváncsiságot sikerül tudatosan fejleszteni és építeni, annak később is meglesz a gyümölcse.
– Azt is többször megtapasztaltam, hogy az itt megszerzett ismeretek nem maradnak az óvoda vagy az iskola falai között. Előadásaim után gyakran keresnek meg a szülők, akik elmondják, hogy a gyerekek otthon is továbbadják a tanultakat, és közösen próbálják megvalósítani azokat. Előfordul, hogy rovarhotelt készítenek, itatókat helyeznek ki az állatoknak, vagy együtt beszélgetnek arról, miért fontos a természet védelme. Sokszor éppen a gyermek hívja fel a szülők figyelmét arra, hogy ne pazarolják a vizet, fogmosáskor használjanak poharat, és odafigyeljenek a környezetükre. Úgy gondolom, ha a pedagógusok és a szülők összefognak, jó példát mutatnak, akkor ezek az ismeretek továbbadhatók, és hosszú távon is beépülhetnek a gyerekek mindennapjaiba – számolt be az előadásai utóéletéről.
Bozókiné Szabó Ildikó mesterpedagógus, a Klímanócska program szakmai vezetője elárulta, hogy igyekeztek olyan tábori programot és hetet összeállítani, amelyben a gyerekek játékos formában ismerkedhetnek meg a környezetszennyezés, a víztisztaság és a környezetvédelem kérdéseivel. Foglalkoznak a beporzókkal, a gyerekek Bálint gazda születésének évfordulójához kapcsolódva kövirózsát ültetnek.
– Arra törekedtünk, hogy olyan szakembereket vonjunk be a programba, akik hiteles tudással és érdekes foglalkozásokkal tudják tovább bővíteni a gyerekek ismereteit, gondolkodását és környezettudatos szemléletét. A héten az Állatos percek program keretében is kapnak kiegészítő foglalkozásokat, emellett ellátogatunk a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, ahol interaktív múzeumpedagógiai foglalkozásokon vesznek részt a gyerekek. A táborozók megismerkednek a gyógynövényekkel is. Készítünk fülbemászó-hotelt, amelyet mindenki hazavihet, a levendulát pedig sokféle módon feldolgozzuk: a szappankészítéstől egészen a természetes tisztítószerek elkészítéséig számos tevékenység vár rájuk.
A tábor szervezői arra is figyeltek, hogy a kirándulások kapcsolódjanak a környezettudatossághoz. Lovaskocsival járták be a téglagyári tanösvényt, ahol a gyerekek megtapasztalhatták, milyen hatással van a klímaváltozás a környezetünkre. A hét egyik különlegessége volt, hogy a táborozók igazi kisgazdákká válhattak: a betakarításhoz kapcsolódó munkákról hallhattak, és megismerkedhettek azokkal a gépekkel is, amelyeket a modern mezőgazdaságban használnak.
– Mivel a táborban óvodások és iskolások is részt vesznek, minden korosztály számára igyekeztünk olyan programokat szervezni, amelyek megfelelnek az életkoruknak. Úgy gondolom, egy élményekben gazdag hetet tudunk zárni, amely során nemcsak tudást adhattunk át, hanem egy valódi közösséget is építettünk. A táborok egyik fontos küldetése ugyanis, hogy a gyerekek jól érezzék magukat a nyári szünetben, új élményekkel gazdagodjanak, barátságokat kössenek, és egy összetartó közösség részévé váljanak. Nagyon örülünk annak, hogy láthatóan megszerették egymást, és egy jó hangulatú, összetartó csapat alakult ki. A Klímanócskák szemléletének lényege, hogy a természet szeretetét és a környezettudatosságot már kisgyermekkorban megalapozzuk. Minden gyermek természeténél fogva érdeklődik a környezet, az állatok, a bogarak és a rovarok iránt. Az állatokról szóló foglalkozások is azt szolgálják, hogy közelebb kerüljenek az élővilághoz. A legfontosabb talán az, hogy a gyerekek megtanulják szeretni önmagukat és társaikat, hiszen ez egy olyan szemléletet alakít ki bennük, amely később a környezetükhöz való viszonyukra is hatással lesz. A célunk, hogy környezettudatos felnőttekké váljanak. A klímaváltozás, az egyre kevesebb csapadék és a vízkészletek csökkenése mindannyiunkat érintő problémák. A gyerekek is érzékelik ezeket a változásokat, és ez segít abban, hogy empátiával forduljanak az élőlények felé. A téglagyári tanösvényen például madáritatót is elhelyeztünk, amely jól mutatja számukra, hogy apró cselekedetekkel is segíthetjük a természetet. Minden gyermekben ott van a természet iránti kíváncsiság és szeretet. A felnőttek, a pedagógusok és az egész társadalom felelőssége, hogy ezt az érdeklődést megőrizzük, és megfelelő módon erősítsük bennük a környezettudatos gondolkodást – tette hozzá a Klímanócska program szakmai vezetője.
Hozzászólások lezárva.